Magasban
Heves falloszozás, (sztár)építészek elleni kirohanások, terror-félelmek, politikai összeesküvés-elméletek, tériszony, szorongás, szakmai féltékenység, árnyék-fóbiák, világvége víziók, ufózás, urbanisztikai rémálmok… 2017-ben újra lehet szorongani és lelkesedni egy építészeti elképzeléstől. Ez egyfelől jó, mert párbeszéd alakult ki a kortárs építészet kapcsán, másfelől színvonalát tekintve ez a párbeszéd sem különbözik sokban a politikai, kulturális stb. közbeszédet egyébként a mindennapokban átható türelmetlenségtől, egyvágányúságtól, ridegségtől.
Szerkesztőségünk munkatársaiban elevenen él az úgynevezett „magas ház vita” emléke. 2007 környékén lapunk különféle rovataiban foglalkoztunk ezzel a témával. Úgy éreztük, hogy az építészeti sajtó szerepe ebben a kérdésben megkerülhetetlen. Szerettük volna, ha nem puszta jogászkodás, akta ízű szabályozás, a szűken vett szakmai közélet nyilvánulna meg ebben a kérdésben, hanem sokféle hang, szempont kerülne terítékre. Noha valószínűleg erről az időszakról és témáról nem készült átfogó és tudományos igényű összefoglalás - izgalmas kutatás volna. Végül a most is hatályos Főváros Rendezési Szabályzat (FRSZ) meghatározott egy alapelvet, miszerint a Hungária-gyűrűn kívül, különös tekintettel a városból kivezető „sugárutak” csomópontjában a beépítési magasság eltérhet az általánosan elfogadott hatvan méter körüli korláttól. Ugyanakkor a 2008-tól kibontakozó és az építőipart, ingatlanos szakmát különösen súlyosan érintő válság okán aktualitásukat veszítették azok a konkrét koncepciók - például a FINTA Stúdió jegyezte Teve utcai Raiffeisen-torony, vagy Hani Rashid és az Orco újpesti „zsiráfjai” -, amik a gyakorlatba ültették volna át a vitában megfogalmazott elveket, elvárásokat és kritériumokat. Október elején, az építészeti világnapra időzítve, a sajtó nyilvánossága, illetve építészszakmai fórumok előtt a MOL bejelentette, hogy a Foster + Partners építészstúdió koncepciója alapján 2021-re székházat tervez építeni magának. Ez a ház saját telken, a BudaPart fejlesztési terület rendezési tervéhez (a dán Adept iroda készítette) illeszkedve, az egykori rozsdaövezetben, a Kopaszi-gát és a Kelenföldi Hőerőmű térségében épülne fel, 120 méteres építménymagassággal, MOL Campus néven.
Ez a bejelentés valósággá tette mindazt, amit a területre vonatkozó szabályozási terv módosítása már hónapokkal ezelőtt megelőlegezett, vagyis hogy Dél-Budán „magas ház témában” valami történni fog. Egykori fővárosi főépítésztől, építészeken, urbanistákon, politikusokon, újságírókon, városvédőkön, környezetvédő-aktivistákon át a közemberekig sokféle fórumon, sokféle hangütésben, hevesen, nyugodtan nyilvánult meg a közvélemény. Sokan örültek, hogy nem spekulatív bér-irodaház épül, sokan aggódtak a közlekedési rendszer összeomlása, Budapest látképének sérülése okán, sokan tartják a 120 métert túlzónak, míg mások a koncepcióterv kiforratlanságát említik. Ugyanakkor sokan őszinte kíváncsisággal, a progresszió, a kísérletező kedv, az innováció, a kortárs, öko-tudatos/high-tech építészet hazai megjelenését üdvözölték az elképzelésben. Hinni szeretnének abban, hogy a MOL jó házat akar építeni magának. Hinni szeretnének abban, hogy erre pénze és nemzetközi tapasztalatai is vannak. Hinni szeretnének abban, hogy a MOL ebben a házban az elkövetkező évtizedek energiaforradalma okán bekövetkező változásokra is reflektál. Hogy olyan székházat keres, amiben új víziók fogalmazhatóak meg a jövőre vonatkozóan. Úgy vélik, hogy a MOL jó úton indult el, amikor a világ legnagyobb tudástőkével rendelkező építészeti irodáját kérte fel arra, hogy ennek a víziónak a megfogalmazásában segítsen a cégnek. Lehet, hogy naivitás, de sokan hisznek abban, hogy az építészet valóban olyan erő, ami képes egy város életére ható jelképeket, pozitív üzeneteket megfogalmazni. Sokat fogunk még erről a házról beszélni. Izgalmas időszak lesz.
LAPSZÁMUNK LETÖLTÉSÉHEZ KATTINTSON IDE (PDF) !
TARTALOM – 138
VILLA
8 Molnár Szilvia
Zsíros-hegyi szituacionista
Modellértékű kisház Nagykovácsiban
Ghyczy Dénes Emil, Szederkényi Lukács (Architecture Uncomfortable Workshop)
16 Mizsei Anett
Vonal és kitöltés
Kimaradt jelenetek egy ház életéből
Álmosdi Árpád, Pölös István, Csendes Mónika (Ártér Építész Műterem)
ITTHON
22 Martinkó József
Az idő megragadása
Lakás a kőszegi vár középkori falai között
Béres Attila, Hideg Attila
34 Martinkó József
Öt évvel később
A Lajvér Borház épülete Szálkán
Bordás Péter (BORD Építész Stúdió)
48 Bán Dávid
Helyi léptékre hangolva
Újraértelmezett irodaház Budakalászon
Erdélyi Linda, Dobos András, Korényi Balázs, Gáspár Virág Anna (LAB5 Architects)
56 Torma Tamás
Belülről kifelé
Az SB-Controls irodaháza Sóskút határában
Alexa Zsolt, Rabb Donát, Schreck Ákos (minusplus)
64 Bán Dávid
Rácsozatból hullámzás
Látványos metamorfózis Debrecenben
Bordás Péter (BORD Építész Stúdió)
BUDAPEST
70 Móré Levente
Maguktól maguknak
A NEXON új irodaháza a Váci úton
Fernezelyi Gergely DLA, Reisz Ádám, Varga-Koritár Krisztián (FBIS Építészműterem)
78 Mizsei Anett
Egész Európa megfürödhetnék benne
Császárfürdői kéjhely és sportuszoda
Szabó Tamás János (Finta Stúdió)
MIN DOLGOZIK
92 Móré Levente
Jel a parton
Atlétikai stadion a Dunánál
Ferencz Marcel DLA (NAPUR Architect)
KKK
94 Kemenesi Zsuzsanna
Szemléletek szemléltetése
A Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központ Klebelsberg Kuno Könyvtára
96 DESIGN RANDOM
100 Martinkó József
Tárgyak az egekben
Penthouse lakás színeváltozása az Újlipótvárosban
Megyesi Zsuzsa, F. Kovács Attila (A+Z Design Studio)
IRODA
116 Molnár Szilvia
Funkció és rejtett sziporkák
Bakó Zsófia, Pásztor Zsigmond (Blue Business Interior)
120 Bán Dávid
Agora konténerből
Szokatlan bemutatóterem az Árpád hídnál
Sárosdi-Mádi Krisztina, Láncos Áron (MádiLáncos Studio)
DESIGN
130 Molnár Szilvia
Séta a JAB-villában
Minőségi textíliák klasszikus környezetben
134 Molnár Szilvia
Vonalhálók és festőiség
A pointOne új bemutatóterme a belvárosban
Sütő Kata, Sütő László (Sütő Interior Architects)
140 INDEX
Magazinunkra itt tudsz online előfizetni.
