Cavalli bútorok, egy Masiero óriáscsillár a Hild József tervezte klasszicista épület fekete-fehérjében, Tom Dixon lámpák és kortárs magyar képzőművészek.

Cavalli bútorok, egy Masiero óriáscsillár a Hild József tervezte klasszicista épület fekete-fehérjében, faszínek, Tom Dixon lámpák és kortárs magyar képzőművészek Csiszér Zsuzsitól Mulasicson át Tarr Hajniig. Előbbiek az új szálloda ékei, utóbbiak Gerendai Károly Costes tulajdonos gyűjteményéből valók – nehéz eldönteni, a szálloda belső képe erősíti-e majd az új Costesét vagy fordítva.

Fotó © Erdélyi Gábor

A Vigyázó Ferenc ideális mellékutca egy menő szállodának, mert a Belváros közepén van, a jól kijárt turista gyalogutakhoz és a Dunához közel. Másrészt a reformkori Pestnek is itt volt a központja, ahol a legszorgalmasabb pesti építész számos épületet tervezett, így azt a körfolyosós, korai eklektikus lakóépületet is, ami a feltételezések szerint valamikor 1860–1861 körül készülhetett – vele szemben Hild lakott is, az akkori Béla utca 3-ban. 

Fotó © Erdélyi Gábor

Az időközben leromlott állapotú lakóház átépítését nagyjából tíz éve kezdték meg (Porcsalmi Zoltán fel.terv./KÉSZ Kft.), végül csak a homlokzat maradt meg belőle. A tulajdonosnak, Mazen Al Ramahinak volt már némi rutinja a régi romos épületek merész felújításában: a Dohány utcai Hungária fürdő és Continental Hotel egykori épületéből is csak a homlokzat állt már, amikor 2010-ben a végső megsemmisülés helyett elkészült a 272 szobás Continental Hotel Budapest (OCTOGON 2010/6.). A felújítást díjeső kísérte – többek között 2010-ben a Média Építészeti Díjat is megkapta –, így a tulajdonos és tervezői csapata (Hegedűs Péter építész, Sáfrány Csilla és Vörös Virág belsőépítész) érezhetően nagyobb önbizalommal állt neki az új feladatnak. A klasszikus, gangos épület belső udvara üvegtetőt kapott, a ház ezzel hat emelet magasságban, kifordítva mutatja meg magát, a szálloda halljában nappal a napsugarak köszönnek be, éjjel olykor a csillagos ég. 

Fotó © Erdélyi Gábor

Ez a szálloda lobbija és meghatározó tere: fekete gránitpadló és fehér falak, középen egy hatalmas  Masiero csillár lóg be, a recepciós pult pedig csábosan élénk karamellszínben veri vissza/tükrözi a ráeső fényeket.  

Fotó © Erdélyi Gábor

Nagypolgári elegancia – bármit is jelentsen is ma ez. De a finomság a részletekben lakik: a korábbi körfolyosó diszkrét rácsmintázatában, a fali lámpák csillogásában, ahogy mellesleg karcsú, csillag alakú árnyékot is vetnek maguk mögé, a szintén IPE Cavalli bútorok már-már dekadens iróniájában. (Némi angol, konzervatív klubbeütés találkozik a szertelen olaszossággal: az egyik kanapé karfáit például tollakkal övezett bőrcsíkok díszítik.) A szobák négyféle változatban, markáns vintage stílusban követik egymást, a modern itt is szinte ironikus, ahogy a klasszikus eleganciával és komfortossággal találkozik, különösen a tapéták és a bútorok kettősei barokkosan érzelem-gazdagok. A szobákat a belső oldalon kialakított új folyosókra fűzték fel, az ablakok legtöbbször befelé néznek, a korábbi körfolyosó látványerkélyként szolgál.

Fotó © Erdélyi Gábor

És akkor jöjjön az új Costes Downtown, ami a földszint jobb oldalát foglalja el (a cikk születése idején a tér még alakulóban, fotózás előtti állapotban volt – szerk.).  A tulajdonos és séf (Gerendai Károly és a portugál Miguel Rocha Vieira) párosa változatlan, de úgy tűnik tanultak az első Costes kissé túlhájpolt designjából – ez a mostani jóval barátságosabb igyekszik lenni, eleganciájával nem akarja agyonnyomni a vendéget. Természetes barnák és egy fali függőkert zöldje ötvöződik szerencsésen Gerendai kortárs képeivel, a spanyol diófa székek nemcsak gyönyörűek, de kényelmesek is – az új helyszínen sokkal oldottabb stílusban képzelik a vendéglátást. Az étterem a Michelin-csillag megőrzésének érdekében még egy ideig tovább működik majd a Ráday utcai eredeti helyszínén is, de a szállodában nyíló Costes Downtown étterem lesz a márka új zászlóshajója.

Szöveg: Torma Tamás
Építészet: Hegedűs Péter , Bolyó Ágnes  (Petur stúdió)
Belsőépítészet: Sáfrány Csilla, Vörös Virág
Fotó: Erdélyi Gábor

A cikk nyomtatásban megjelent az OCTOGON magazin 2015/03-as lapszámában. 

Ez a cikk nyomtatásban is megjelent az Octogon magazin 119 - 2015/03. lapszámában

A lapszám tartalmából:

Ekler a szőlőhegyen, Soproni Gyógyközpont, Corvin Corner, Bad Girlz, KÉK Építészeti Filmnapok


Megnézem Előfizetek



Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Átadták a Prima és a Prima Primissima Díjakat

Átadták a Prima és a Prima Primissima Díjakat

Ferencz Marcel DLA kapta idén a Prima Primissima Díjat

Budapest mint vászon és Scully vásznai Budapesten

Budapest mint vászon és Scully vásznai Budapesten

Folytatódik a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál.

Rendeződni látszik a Lánchíd sorsa

Rendeződni látszik a Lánchíd sorsa

Hét fontos pontban is megállapodtak a felek Budapest fejlesztéséről a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa ülésén.

Hirdetés