A „C ház a modernizmus hagyományain felnőtt kortárs nemzetközi villaépítészet hatását tükrözi.
Szakmai mustránk állandó szereplői a kelet-közép európai kortárs családi házak, Ausztria, Csehország, Lengyelország, Horvátország privát beruházásaiból rendszeresen mutatunk be nívós munkákat, de romániai projektekről (ez a mi hibánk is) ritkábban szólunk. Az alábbi ház bemutatása tehát több szempontból hiánypótló.
A bevezetőnkben vázolt helyzet jellemző a magyarországi szakmai sajtó összeállításaira: a romániai kortárs építészetről, s különösen a családi házak tekintetében csend honol. Leggyakrabban hamis „tündérkert” romantika hatja át a róla való beszédet, a terület építészeti fogalomtárának szinonimái közül szokásos az „erdélyi építészet” vagy éppen a „Kós hagyatéka”.
A Wenczel Attila és Ianko Norbert (Parasite Studio) tervezte ház nem a helyi hagyományokkal való szembenézést jelenti, még csak szembehelyezkedést sem, vagyis nem ebben az építészeti koordinátarendszerben kell meghatározni. Ez a ház a mai internacionális trendet hozza Temesvár egyik külső területén, olyan építészeti nyelvet és nívót, ami példát mutathat az óvatoskodóknak és mindazoknak, akik Temesvár építészetét a 19. századi formanyelven hajlandóak csak elképzelni vagy éppen az utazások, magazinélmények nyomán kaotikus, rendszertelen, „eklektikus” összképű házakat építenek/ építtetnek.
A modernizmus hagyományain felnőtt kortárs nemzetközi villaépítészet hatását tükrözi a „C ház”-ra keresztelt épület, mely szakmai kvalitásait jelzi, hogy Temesvár éves építészeti seregszemléjén, az a_ta 2014-en (Anuala Timișoreană de Arhitectură 2014) a legjobb ház kategóriájának fődíjasa, de épületszerkezetei (nyílászárói) révén az Internorm referenciaépülete is lett.
Fallal övezett telken épült föl a kétszintes ház, mely mellett, azzal megegyező stílusú melléképület áll. Minden homlokzata a lakóépületnek más karakterű, körbejárva, mintha alkalmanként új épületet szemlélnénk. Ügyes megnyitásokkal, visszaléptetésekkel és kiugratásokkal dinamizált a tömb, mégis kiegyensúlyozott. Ezt a látszólagos ellentmondást építészeinek úgy sikerült feloldaniuk, hogy a vertikális és horizontális egyensúlyt megteremtő hófehér falszakaszokat fekete kőburkolatos részekkel párosították, utóbbiak fontos szerepet kapnak a nyílászárók határolásánál, vagy épületszerkezet-váltásnál, például az emeleti teraszra vezető külső lépcsőfal is ezt a burkolatot kapta. Nyilvánvalóan kényelmi, rekreációs szempontok miatt épült nyitott, kerti úszómedence a házhoz, ugyanakkor ennek kialakításával – mint „ötödik homlokzat”, vízarchitektúra –, valamint a szemben pozícionált téglány alakú melléképülettel két legyet ütöttek egy csapásra: a ház viszonylag keskeny telekre épült, ezek elhelyezésével, valamint a nagy fűfelületek közbeiktatásával nem érezzük szűknek „a helyzetet”.
Az enteriőrök – földszinten a közösségi terek, emeleten a privát szféra – belsőépítészetükkel lekövetik az építészeti szándékot: a fehérre, feketére, szürkére és natúr színekre redukált színkezelés, a nemes és minőségi anyagok használta, napfényes, fluid terek és merész élekkel, ferde síkokkal „megrajzolt” beépített bútorok mind a rész-egész már-már patikamérlegen kimért pontosságú viszonyait tükrözik. Ehhez kapcsolódón: a ház térszervezésének abszolút erénye, hogy a földszinti homlokzati megnyitásaival harmonikus kapcsolat jött létre a belső terek és a kert között.
Építész tervező: Wenczel Attila (Parasite Studio)
Építész munkatárs: Ianko Norbert
Átadás éve: 2014
Összterület (bruttó): 530 m2
Szöveg: Molnár Szilvia
Építész: Wenczel Attila
Fotó: Wenczel Attila
A cikk nyomtatásban megjelent az OCTOGON magazin 2015/3-as lapszámában.
Ez a cikk nyomtatásban is megjelent az Octogon magazin 119 - 2015/03. lapszámában
A lapszám tartalmából:
Ekler a szőlőhegyen, Soproni Gyógyközpont, Corvin Corner, Bad Girlz, KÉK Építészeti Filmnapok
Megnézem Előfizetek
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
