120
2015/04 LAPSZÁM

Interjú a Hello Wood alapítóival, Huszár Andrással, Pozsár Péterrel, és Ráday Dáviddal. 

• Szöveg: Farsang Barbara
• Olvasási idő: 2 perc

A Velencei-tó északi partjánál magasodó Bence-hegy turisztikai fejlesztésének ötletpályázata az idegenforgalmi hasznosítás lehetőségeit és szükségszerűségeit mérlegelve, egy land-art alkotásként értelmezhető kilátópont kialakítását tűzte ki célul. Első díjat nyert munkátok milyen megoldásokat ajánl az építmény jelképszerű megjelenítésére?

HA: A kilátó alapgondolata egy olyan történet köré szerveződik, ami itthon is értelmezhető, de a külföldi turisták számára is ismert. Az „égigérő paszuly” meséjének megelevenedésével egy olyan jelet szerettünk volna létrehozni, amely mind formájával, mind anyaghasználatával illeszkedik a környezetébe, mégis észrevehető, megjegyezhető és szerethető. Mivel a kilátó magassága 20 méterben maximalizált, ezért arra törekedtünk, hogy a méretbeli korlát ellenére is grandiózus hatást keltsen a felület. Elképzelésünk szerint a kilátó burkolatát alkotó vékony szálak nemcsak dinamikussá formálják a külső megjelenést, hanem az organikus struktúrát megtartva szerethető, szelíd felületet eredményeznek. A kilátó alapozási munkálatai eleve szükségessé teszik a hegy felső rétegeinek megbontását, így lehetőség nyílik arra, hogy a kiszolgáló funkciókat egy végletekig egyszerű szerkesztési elvű alaptestben a terep alá süllyesszük. Alaprajzát tekintve a háromszög formára épül a koncepció: a tó felé eső él egybeolvadva a természettel a lankába illeszkedik, a felérkezés helyszíneként funkcionáló további két él pedig a lépcsőnek és a bejáratnak ad helyet. 

A kilátólépcső spirálja mellett egy zárt, száraz csúszda is helyet kapott. Ez a funkcionalitáson túl milyen jelentéstartalommal bír?

RD: A csúszda egyik fontos szerepe a kilátókra oly jellemző sűrűsödések kiküszöbölése és a közlekedés folyamatossá tétele, ugyanakkor a használhatóság mellett homogén szerkezetével összeköti, és egységgé szervezi az épület építészeti értékeit. 
Segítségével az organikus toronyforma és az alépítmény geometrikus kubusának különbözősége harmonikusan együttműködve a környezet látványos jelképévé válik.

A 210 méter magas Bence-hegy a környék kiemelkedő pontja, a tetején emelkedő építmény pedig a környezet meghatározó eleme lesz. Milyen tájépítészeti szempontokat vettetek figyelembe a tervezés során?

PP: A tájépítészeti koncepció a torony szerkesztési elvére hasonlít, annak alapvetéseit erősíti, támasztja alá. A terület megközelítése az eredeti ösvény nyomvonalának minimális változtatásával történik, így a feljutás enyhén íves szakasza a torony spirális kialakítására reflektál. Látvány tekintetében a kilátó fő nézete a tó felé, annak tengelyére tájolt, így a teljes panoráma élvezhető. Egyébként a kilátótorony kialakításán túl, nagyon fontosnak tartottuk a hosszú távú üzemeltetés kritériumainak szem előtt tartását. Maga a kilátó szezontól függetlenül látogatható, azonban az alépítmény és a csúszda külön-külön is lezárható, így a kiszolgáló funkciók nem igénylenek állandó felügyeletet. Ennek előnye, hogy időszakosan, vagy előre leszervezett csoportok részére is kinyitható az épület, nem utolsó sorban pedig a beltér, és a csúszdarendszer állagvédelme is megoldott.

A cikk nyomtatásban megjelent az OCTOGON magazin 2015/4-es lapszámában.