A tarcali kőfejtőbe tervezett triál edzőtelep koncepcióra épülő diplomamunkád magyarországi viszonylatban mindenképpen egyedülálló színvonalú építészeti, szerkezeti és urbanisztikai elképzelést képvisel.
Szöveg: Farsang Barbara
A tarcali kőfejtőbe tervezett triál edzőtelep koncepcióra épülő diplomamunkád magyarországi viszonylatban mindenképpen egyedülálló színvonalú építészeti, szerkezeti és urbanisztikai elképzelést képvisel. Miért pont erre a helyszínre esett a választásod?
A triál és az edzés alapja a szikla. Magyarország sziklákban szegény ország, azonban a tarcali kőfejtő különleges természeti adottságait már az első generációs triálosok is felfedezték. Egyedi struktúrájának köszönhetően az idők során nemzetközileg is kuriózumnak számító hely lett, 2000 óta pedig rendszeresen rendeznek versenyeket itt. Az utóbbi években nem csak a gyártási technológia és a kerékpárok geometriája fejlődött gyors ütemben, hanem maguk a gyakorlatok is. Versenyszituációban például egyre gyakrabban fordulnak elő olyan helyzetek, amit csak tökéletes technikával lehet teljesíteni. Ez extrém koncentrációt igényel, hiszen el kell találni azt a pontot ahonnan a lendület leginkább továbbvihető és az egyensúlyi helyzet tartható. Egy szépen teljesített ugrást nüánsz választ el az eséstől. A triálban egyébként minden technika a súlypont hirtelen áthelyezésére és az egyensúlyra épül, így az épületek telepítése és tömegalakítása is lényegében erre az alapfilozófiára reflektál.
Ez a súlyponti játék milyen szerkezeti és tömegalakítási formálást igényelt?
A 30 méter magas andezit sziklafalak között sok kicsi tömeg karmol bele a katlan teraszaiba. Formailag a kubusok földön lévő része ugyanúgy viselkedik, mint a levegőben lévő, ezzel is erősítve a konzolosság erejét. Az épülettömegek egyéni karakterükkel fejezik ki a környezet szellemiségét, előregyártott csarnokszerkezettel, nyers részlet- és felületképzéssel utalnak a kőfejtő ipari múltjára. Látványát tekintve a bányagödör változó domborzati képe izgalmas téri helyzetbe hozza a kubusokat, mintegy meghatározott ritmikát teremtve így tömeg és természet között.
Magyarországon a triál ugyan a ’90-es évek közepétől jelen van, de a mai napig az extrém sport szubkultúrájának perifériáján helyezkedik el. A sportág réteg jellege, valamint ismertségének alacsony szintje miatt fontos kérdés a tervezendő épület megvalósíthatósága és fenntart-hatósága. Elképzelhető napjainkban olyan gazdasági konstelláció, amely a profit helyett az idea megvalósulását helyezi előtérbe?
Ez egy olyan „kísérleti” beruházás, amely támogatással és alternatív finanszírozással indul, a befektetői érdek pedig nem feltétlenül csak a nyereség kiaknázása; később akár banki és szponzori érdekeket is felkelthet. Szakdolgozatom az ingatlanfejlesztési kockázatcsökkentés köré szerveződik, így lehetséges szinergiákat, befektetési analógiákat és a szükséges tőke megteremtésének módjait kutatja. Az elméleti dolgozat konklúziója alakította az építészeti koncepciót, így a gazdasági kockázat csökkentése érdekében nem egy komplex, minden igényt kielégítő épületben kezdtem el gondolkodni, hanem a funkciók szétrobbantásával egy olyan rendszerben, amely a tapasztalatok és a felmerülő igények alapján bővíthető, fokozatosan fejleszthető. A választott ingatlanfejlesztési stratégia a „befejezett befejezetlenség” elvét követi. Ez egyébként az építészeti válaszra is igaz: az ütemezés minden fázisában maximális egyensúlyra kell törekednie a kompozíciónak.
Ez a cikk nyomtatásban is megjelent az Octogon magazin 117 - 2015/01. lapszámában
A lapszám tartalmából:
Családi ház Minszkben és Prágában, Gettofal-emlékmű, Prezi, Emarsys, Galax, National Instruments irodák, Sáo, Alap, Dob3 ...
Megnézem Előfizetek
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
