Library and Learning Centre - Bécs és egyben Ausztria egyik legfontosabb beruházása volt a főváros Közgazdasági Egyeteme új kampuszának létrehozása.
Bécs és egyben Ausztria egyik legfontosabb beruházása volt a főváros Közgazdasági Egyeteme új kampuszának létrehozása. A Wirtschaftsuniversität (WU) a Práter és a bécsi expo között, mintegy 100 ezer négyzetméter területet foglal el. Ennek az egyetemi városnak a központi épülete a Zaha Hadid tervezte könyvtár és tudásközpont (Library and Learning Centre/LLC).
Hogy miért most szerepel magazinunkban ez a már működő épület, bizonyára nyilvánvaló az építészetet szerető olvasóink számára. A magyar fotográfus, Schlosser Gábor tehát egy már „bejáratott”, élettel teli középületben rögzítette gépével a „zahahadidizmust”, amelyről nem tévedünk, ha azt írjuk, hogy sokat gondolkoznak, konferenciáznak majd a szakma teoretikusai a jövőben (csak reméljük, hogy kis honunkban is szervez valaki beszélgetést, estet vagy előadást Hadid emlékére).
Irigylésre méltó akár csak az oktatás oldaláról szemlélve az, ami és ahogyan Bécsben létrejött néhány évvel ezelőtt, de a kortárs építészet nagyszabású vállalkozása is egyúttal, amihez mások mellett Hitoshi Abe, a NO.MAD Arquitectos vagy éppen a CRAB Studio is hozzájárult. A kampusz szíve, éke pedig a Hadid-épület, melyet a Bécsben vendégprofesszorként tevékenykedett, tragikus hirtelenséggel és fiatalon elhunyt alkotó tervezett.
Az egyetemi város centrumában áll, emelkedik ki a környező épületek közül az LLC sokszögalaprajzú tömbje. A főbejárattól egyenesen jut el a látogató a központi auditórium terébe, ami a természetes bevilágítóknak köszönhetően átriumszerű. A belső tér teraszok, hidak, galériák összjátéka, hol szűk, hol váratlanul kiszélesedő, erózió kialakította fenséges kanyonrendszernek hat, melyben pontosan, logikusan alakulnak, lekövethetőek az egyes terekbe, funkciókhoz vezető irányok.
Az alapvetően két, nem egyenlő részre osztható tömb közül a nagyobban alakították ki a tudásközpontot és a központi könyvtárt, míg a kisebben a különféle szolgáltatások és könyvtár menedzsmentjének irodái találhatóak.
Kicsit másként nézünk mostantól már erre a Hadid-épületre is, elindul a történeti, feltáró jellegű életmű-feldolgozás, amelyben Hadid építészetének – festészetének, designjának – forrásvidékeiről is bizonyára sok szó esik majd. Ennél az épületnél az alapstruktúrát megkoronázó, egyúttal konzolosan kiültetett, burkolatával, színével is az alaptól elkülönülő épületrészre pillantva Hadidnak az orosz/szovjet konstruktivista építészet iránti tisztelete hatását csodálhatjuk: felhozhatjuk akár Konstantin Melnyikov Ruszakov klubjának (Moszkva, 1927-29; ma színházépület) homlokzati ritmikáját távoli hatásként. Vagy ha az hommáge-ul választott festményére pillantunk, egyértelmű – és a cím is utal rá: Malevich’s Tektinik – Malevics plasztikáinak hatása (festményei gyakran konceptek egyúttal egy-egy építészeti tervhez).
Sokat olvashattunk az utóbbi hetekben pályájának legfőbb állomásairól, díjairól, identitásáról, innovációiról, a teoretikus, az építész, a designer Hadidról, kifinomult gasztronómiai ízléséről és hogy mennyire szerette és tudta viselni a különleges ékszereket és Issey Miyake öltözékeit. No és persze arról is, hogy hogyan nem lett nekünk/nálunk a Szervita téren Hadid-épületünk. Egyik korai interjúját éppen magazinunknak adta 2001-ben – Winkler Nóra beszélgetett akkor vele (OCTOGON 2001/6.; ma már honlapunkon is elolvasható a szöveg). Dáma volt, s távozásával egy korszak ért véget.
Nyugodjék békében!
szöveg: Molnár Szilvia
építész: Zaha Hadid, Patrick Schumacher
fotó: Schlosser Gábor
A cikk nyomtatásban megjelent az OCTOGON magazin 2016/3-as lapszámában.
Ez a cikk nyomtatásban is megjelent az Octogon magazin 127 - 2016/3. lapszámában
A lapszám tartalmából:
Library and Learning Centre - Zaha Hadid, Szczecin Nemzeti Múzeum, Bem Park villapark, MOME Műhelyház
Megnézem Előfizetek
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
