126
2016/2 LAPSZÁM

Interjú Vesztergom Ádám építésszel.

• Szöveg: Farsang Barbara
• Olvasási idő: …

A budapesti Kossuth tér 6-8. szám alatti irodaház korszerű városképi megjelenésére kiírt nemzetközi ötletpályázaton kiemelt megvételt nyert a tervetek. Mi volt konkrétan a pályázat célja?

A pályázati kiírás két legfontosabb eleme szerint a meglévő épület tartószerkezetét nem alakíthatjuk át, illetve tiszteletben kell tartani az eredeti szabályozási tervet: vagyis állítsuk helyre a tér egységes arculatát, amit a szóban forgó irodaépület megbont.

A bírálati szempontok a között szerepelt az új tömeg környezettel való kapcsolata, valamint a Hültl-féle tervben megtestesülő városépítészeti elképzeléseknek való megfelelés. A Kossuth tér egymással összhangban álló térfalaiba való beilleszkedést, milyen megfogalmazásban gondoltátok újjá? 

A Kossuth Lajos tér az Országházzal együtt a magyar államiság egyik szimbolikus helye és hazánk modernkori történelmének egyik fontos helyszíne, amely túlmutat fizikai határain és méltán nevezhető a „nemzet főterének”. Mivel a tér nem szabályos alakú, így építéstörténete során mindig nehézségek elé állította a tervezőket és kivitelezőket. A Kossuth tér 6-8. szám alatti tömeg igazából egy „kakukktojás” a Nemzet Főterén. Mássága leginkább külső megjelenésében tükröződik, ami viszont a funkcióból is következik. 

A tér épületeinek legjellemzőbb eleme a szimmetrikus palotahomlokzat, ami egyben monumentalitást is eredményez. Ez a szimmetria (ami tömegformálásban, homlokzati osztásban és anyaghasználatban testesül meg) sérül és megy szembe az eredeti Hültl-féle szabályozással a tér déli oldalán. Legfontosabb viszonyítási pontunk a Kossuth tér 9-10. szám alatti épület, amely a rendelkezésre álló eredeti terveken, a tér déli oldalán egy szimmetrikus és egységes épülettömbként jelent meg. Ezt a hatást érnénk el az eredeti homlokzati struktúra absztrakciójával és megjelenítésével, valamint a szimmetrikus tömegforma helyreállításával a Kossuth tér 6-8. szám alatti épületen. Az így kapott homlokzati felületen, több ponton a régi és az új áthatásaként, a funkcióból adódó megnyitások törnék meg a struktúrát. Ezen üvegfelületek jelzik, hogy itt nem csupán egy kulisszahomlokzatról van szó, hanem a homlokzatképzés összhangban tud lenni a tartalommal, reagál rá, a külső és belső ötvözeteként jelenik meg, és arra is utal, hogy a lényeg sosem a külsőségben, hanem a tartalomban van.

Több kritikát is kaptatok az új megjelenéssel kapcsolatban, miszerint a homlokzati kialakítás több részletében is hasonlít Edouard François párizsi hotel épületére.

Valóban sok kritikát kaptunk, de ha valaki alaposabban megnézi a terveket, láthatja a különbségeket. Nála az eredeti épület pontos geometriai másolataként kialakított betonhomlokzat teljesen tömör, falszerűen viselkedik; és ebbe vág, az eredetitől teljesen eltérő rendszerben, az új épület funkcionális igényeihez igazított ablakkiosztás. A mi tervünkben pedig a Hütl-féle homlokzatterv absztrakt megjelenítéseként összefüggő üvegfelület elé került egy nagy részben perforált, fényáteresztő fémfelület, amiben az ablakok sem tömörek, hanem nyílásként jelennek meg, és erre kerülnek rá plusz rétegként az épület belső rendszeréhez igazodó nagy üvegablakok. A pályázatban szerepeltettük is az épületet, mint előképet, és mint egy hasonló szituációra adott nagyon jó választ. Rafael Moneo murciai városházán alkalmazott vonalkódos homlokzatszerkesztése is úttörő volt, nem véletlenül terjedt el széles körben az alapelve.

Az új megjelenés egyébként jelentéstartalommal is bír, akárcsak Christo Javacheff és Jeanne Claude becsomagolt épületei/műalkotásai. Alkalmazkodnia kell az őt körülvevő közeghez, abból táplálkozik, ugyanakkor hozzáadott értéket is képvisel. Próbál megfelelni az aktuális divatnak, de időtállóságra is törekszik, hogy „örök darab” váljon belőle. (Arch-Studio Kft.: Bánsági Dávid, Farkas Anett, Fekete Csilla, Vesztergom Ádám)

Az inter nyomtatásban megjelent az OCTOGOn magazin 2016/02 -es 126 -os számában.