Vadas József munkája – túlzás nélkül állíthatóan – hiánypótló, amely mind a szűkebb szakmát, beleértve az oktatást, mind pedig a téma iránt érdeklődőket egyaránt megszólítja. 

Ha alaposan szemügyre vesszük Vadas József könyvének borítóját, akkor némi zavart érezhetünk: a főcímben az iparművészet fogalmának szereplése már önmagában is számos kérdést vet fel, és megtévesztően behatárolja tárgykörét. Ezzel szemben a címsorok alatt található grafika sokkal többet ígér: egy karosszéket látunk, amely négy különböző bútorból adódik össze, így Borz Kováts Sándor, Kozma Lajos, Mikó Sándor munkáiból és a Vaszary János által tervezett „virágcserepes” kárpitszövetből Jámbor Lajos székén. Ez az összeadódás –, mely a könyvben azután megismétlődik a Falus Elek, Zsolnay Júlia, Báthory Júlia és Rippl-Rónai József dekorterveiből, illetve alkotásaiból kikerekedő medalion formájában – jól kifejezi, hogy a kötet átfogó történeti ívet kíván megrajzolni, egyúttal azt is megmutatja, hogy témája több az iparművészetnél.

Bevezetőjében Vadas József megmagyarázza a választott címet: „Az elmúlt közel százötven év esztétikai igénnyel vagy leleménnyel megformált tárgyi emlékeit összességében és egyaránt iparművészetnek nevezzük, akkor is, ha nem egy mű/munka kapcsán éppen arra kell majd rámutatnunk, hogy technológiailag és szemléletileg végletesen különböznek egymástól.” (9. p.) E magyarázat nem csupán a benne foglalt engedmény miatt vitatható, hanem azért is, mert a szerző idézi a skót Stuart Pugh definícióját a totális designról, melynek egyik értelmezésében a design kiterjesztett fogalmába – tervezett környezet – maga az iparművészet is integrálódik, így tehát nem tekinthetőek egymás szinonimáinak. Vadas József munkája a magyar design történetét dolgozza fel, még akkor is, ha az címében a magyar iparművészet történetéről szól.



A választott cím és a bevezető gondolatok ugyanakkor nem kisebbítik, és nem tompítják a 13 fejezetre tagolt munka érdemeit: a történeti diskurzusok és összefüggéseik feltárását, továbbá a történeti folyamat hiteles és alapos, tényszerű és objektív rekonstruálását. A szerző a századfordulós díszítőművészet, a historizmus, a nemzeti (ön)reprezentáció és a terve-zőképzés indulásának kérdéseitől egészen a 2000-es évek kreatív iparágainak és designorientált kisvállalkozásainak bemutatásáig jut el. A tárgyalt időintervallumban olyan kiválóan megírt fejezetek sorakoznak, mint például az 1954-ben bevezetett kétezrelékes törvény hatására újjáéledő és a modernizmus irányzataiban meglepően nagy szabadságot élvező díszítőművészet vagy az 1960-as, 1970-es években formálódó stúdióművészet, amely egyrészt – akárcsak napjainkban – összemosta a határt az autonóm és alkalmazott műfajok között, másrészt az anyagokkal és technikákkal való kísérletezés révén meg is újította azokat. Magától értetődő és triviális megállapítás, hogy a szerző azokban a fejezetekben a leghitelesebb, melyeknek eseményeit már kortárs szemtanúként élte, kísérte végig. Vadas József figyelmes és rendszeres olvasóiban itt néhol felidéződhetnek éleslátó kritikái, melyeket a könyv kitűzött céljai érdekében mellőzni kényszerült. Ezek forrásait az összefoglaló és a kötetben szereplő, meghatározó alkotókhoz mellékelt irodalomjegyzékben találhatjuk meg – e gesztussal a szerző a bevallottan szerény képanyagot is ellenpontozni kívánta.

Vadas József munkája – túlzás nélkül állíthatóan – hiánypótló, amely mind a szűkebb szakmát, beleértve az oktatást, mind pedig a téma iránt érdeklődőket egyaránt megszólítja. Kötetével Vadas József példaértékűen és követendően sokat tesz a magyar designtörténet – számos hiátussal és vakfolttal küzdő – tudományos igényű feldolgozásáért, továbbá a design szerepének és fontosságának tudatosításáért és legitimálásáért. 

Vadas József: A magyar iparművészet története. A századfordulótól az ezredfordulóig. Budapest, Corvina Kiadó, 2014, 296 p.

A cikk nyomtatásban megjelent az OCTOGON magazin 2015/4-es lapszámában.

Ez a cikk nyomtatásban is megjelent az Octogon magazin 120 - 2015/04. lapszámában

A lapszám tartalmából:

Séta Milanóban, Leiviskä-interjú, villák és családi házak


Megnézem Előfizetek



Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Babaház

Babaház

A változó veszprémi óváros apró csodái.

Octogon 171

171 - 2021/7

Megjelent az OCTOGON magazin új, 171-es (2021/7-es) lapszáma, benne sok egyéb mellett cseh vitézek várával, a Földes Architects sasadi villájával, a  V30 sportközponttal, egy vasbeton-szerkezet előregyártó üzemmel, vagy a várpalotai zöld város projekttel.

Octogon 170

170 - 2021/6

Megjelent az OCTOGON magazin új, 170-es (2021/6-os) lapszáma, benne sok egyéb mellett egy parki ufóval (Hungexpo F1 fogadóépület), egy élőlény házzal (Attila99loft), egy bivalyzongorával (Tanösvény és bivalyistálló Sándorfalva határában) és egy interjúval Rostás Péterrel (aki nem a historizmus dzsihadistája) a Szent István-terem átadásának apropóján a vári átalakításokról.

Hirdetés