MNB Felügyeleti Központ és Pénzmúzeum néven újult meg a Postapalota.
2013–2018
2016–2022
18500M2
MD STUDIO ÉPÍTÉSZ IRODA
SZALAY TIHAMÉR
JENEY ANDREA
BERTA CSILLA, KOCSI ANETT, SCHRANCZ MÓNIKA, TANKÓ KINCSŐ
BIHARY SAROLTA, FICZERE ANETT, SOMLAI TIBOR, SZALAY TIHAMÉR
ÁGOSTON CSABA, MAKK ATTILA
RAW DEVELOPMENT KFT.
KONCZ ISTVÁN
KRENN TAMÁS
RÓZSA TAMÁS, SOHODÓCZKI ZOLTÁN
MACHA GÁBOR, MEDVECZKY ÁDÁM, MIKOLAI MÁTYÁS, MÜLLER ZOLTÁN, PONDI RÓZSA, THERNESZ ARTÚR, ZSÁK SÁNDOR, HANKOVSZKI DÁNIEL
TÓTH GÁBOR, KOZMA-TÖRÖK ENIKŐ, GÖNCZY ZSUZSANNA, DOBRI KATA
VÁCZI GYÖNGYVÉR, BAGDY PÉTER
MNB INGATLAN KFT.
Mindenki tudja, hogy melyik ez a ház, de kevesen tudták, mi lehet a bástyás, vöröstéglás falak mögött. Az épület titokzatosságához hozzátartozik, hogy várként ül a Széll Kálmán tér fölött és minden irányból látható – és más-más képet is mutat. Még be sem léptünk és máris egy meglepetés: ahol az új gyalogos átjáró épült a tér felé, az apró utcaszakaszt Sándy Gyula köznek nevezték el a ház tervezője után. Ez az átépítést tervező építésznek, Szalay Tihamérnak köszönhető, aki több évtizede Sándy Gyula elkötelezett híve.
Jó épület az, ahol nem látszanak a kényszerek. Sándy az első világháború és főleg Trianon után olyan költséghatékony, mégis reprezentatív irodaházat tervezett, ami ipari épület is volt egyben. Érdekesség, hogy a ház annyira takarékosan épült meg, hogy tíz hasznos szintet sikerült Sándynak elhelyezni benne 25 méteres párkánymagasság mellett. Ennek köszönhetően igen alacsony a belmagasság, álmennyezetek elhelyezésére nincs lehetőség, ami komoly kihívást jelentett a tervezőnek, de végül az oszlopok és falak mentén sikerült helyet találni a kötelező kábeleknek, csöveknek. A külső burkolathoz nem a jóval drágább követ használta, hanem hagyta érvényesülni a téglaarchitektúrát, amit díszes sgraffito-vakolattal egészített ki. A függőleges téglacsíkoknak köszönhetően az épület egyszerre tűnik könnyednek és kap erősen felfelé törő, vertikális hangsúlyt.
A sgraffittós díszítést kiemeli/erősíti az épületen körbefutó, a késő reneszánszra hajazó, pártázatos tetővonal (Sándy a felvidéki Eperjesen született) – az épület így egyszerre art decós, historikus, de modern ipari ihletésű is betonszerkezetével, egyben népies a vakolatdíszítés virágmotívumaival. Fontos hely lehet még az épület jobboldalán megnyíló apró, háromszögletű alaprajzú park is – pontosabban parkosított területecske, ami a Krisztina körúti kerítés és a villamospálya közé került. Ezen a külső udvaron valaha a postaautók jártak (visszaállították az egykori garázs díszes bejáratát is), mellette, a többszintes mélygarázs fölött alakították ki ez kis zöld szigetet. Nem lesz nagy, de gesztusnak így is hatásos, hogy az egykori Postapalota titokzatosból végre megismerhetőbb középület legyen.
Cikkünk az OCTOGON magazin 173-as (2022/1-es) lapszámából, amely teljes hosszában erre a linkre kattintva olvasható.