Olimpia és politika

A Blinken OSA Archívum bemutatja az Olimpia és politika – Berlin / Barcelona 1936 című kiállítást.

A berlini nyári olimpia és az Olimpíada Popular 80. évfordulója alkalmából a Blinken OSA Archívum bemutatja az Olimpia és politika – Belrin / Barcelona 1936 című kiállítást, amely azt vizsgálja, hogy ezek a nemzetközi sportesemények hogyan váltak az ideológiai harc terepévé a súlyosan átpolitizált 1930-as években, és hogy a kétfajta olimpia hogyan tett szert eltérő politikai jelentőségre. A kiállítás archívumi forrásokat (híradórészleteket, filmeket, fotókat stb.) felhasználva mutatja be a berlini játékok kéthetes látványosságát, a barcelonai munkásolimpia szemüvegén keresztül, bemutatva azt a háborút is, amit a berlini olimpiával a náci ideológia oly pompásan és hatékonyan propagált.


 
1936 nyarán két európai város is nagyszabású sportesemények megrendezésére készült: míg Berlin a XI. nyári olimpiai játékokat készítette elő, addig Barcelona az Olimpíada Popularra (Népek Olimpiája vagy Munkásolimpia) készült, amely alternatívát kívánt nyújtani a náci rezsim által szervezett, erősen ellentmondásos olimpiai játékok ellenében. A berlini játékok megnyitását fanfárok, Richard Strauss zenéje, és az olimpiai harang hangjai hirdették. Barcelonában az Olimpíadán részt venni szándékozó munkások ezreinek énekét elsöpörte a háború zaja. A tervezett megnyitó ünnepség előtt egy nappal Francisco Franco tábornok és csapatai katonai puccsot hajtottak végre. Bár a Munkásolimpia meghiúsult, néhány sportoló Spanyolországban maradt, hogy a köztársaságiak oldalán harcoljon a spanyol polgárháborúban. Ez a két sportesemény azonban nem csak a kezdésük körülményeiben különbözött. A berlini nyári játékok és az Olimpíada Popular szervezőinek alapvetően más elképzelései voltak a sport társadalmi és politikai jelentőségéről, és ezeket az eszméket radikálisan eltérő módon is kommunikálták a nemzetközi sportközösségek és a nagyközönség felé. A berlini játékokkal a náci rezsim ugyan sokat tett azért, hogy nagyszerűségét és pompáját demonstrálja a látványos épületekkel, dekorációkkal és médiakampánnyal, mégis, legelőször Barcelonában és a spanyol polgárháborúban tapasztalhatta meg a világ az ilyen propagandisztikus törekvések valódi következményeit.
 
Megnyitó: 2016. június 23. 18:30

A kiállítást megnyitja:
Rév István, a Blinken OSA Archívum igazgatója
Müller-Verweyen, a Goethe Intézet igazgatója
Inaki Abad Leguina, a Cervantes Intézet igazgatója
 
A megnyitón bemutatjuk:
 Richard Strauss: Olympische Hymne (felvételről : Leon Botstein & American Philharmonic Orchestra), ezzel egyidejűleg “Deutsch Richard: Németországi utam, 1936” című  privát filmrészlet premierje (OSA, Forgács-Archívum),
 
Hanns Eisler: A barcelonai olimpia himnusza; a zenei programmal párhuzamosan 1936-os filmhíradók a barcelonai polgárháború kezdeti időszakából
Előadja: az Osingers (a Liszt Ferenc Zeneakadémia hallgatóiból alakult kamarakórus), Hajzer Nikolett vezénylésével
 
Teljes program: www.osaarchivum.org
 
Centrális Galéria, Blinken Osa Archívum
Partnerek: Goethe Intézet, Cervantes Intézet
A kiállítást tervezte: Rajk László
Kurátorok Gwen Jones, Székely Katalin, Blinken OSA Archívum
 
 forrás: sajtóközlemény

 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Puskás, a bizarr anime figura

Puskás, a bizarr anime figura

Foci helyett a lovaglás és a vízilabda a különleges képessége, és szamurájkardot visel.

Az 1964-es tokiói olimpia visszaadta Japán önbecsülését, mindez azonban nem ment volna az építészet nélkül

Az 1964-es tokiói olimpia visszaadta Japán önbecsülését, mindez azonban nem ment volna az építészet nélkül

Japán újjászületésében és annak megmutatásában elvitathatatlan szerepe van az építészeti tervezésnek.

Átadták az USA olimpiai és paralimpiai múzeumát

Átadták az USA olimpiai és paralimpiai múzeumát

A Diller Scofidio + Renfro tervezte épület a világ leghozzáférhetőbb múzeuma lett.

Hirdetés