„Nekünk írták a dalt!”

A hazai popzene hőskorát mutatja be a Magyar Zene Háza első időszaki kiállítása.

• Szöveg: Octogon
• Fotó: Hajdu János, Fényes Csaba
• Olvasási idő: 3 perc

Január 22-én, a Magyar Kultúra Napján, s egyben az intézmény megnyitásának első évfordulóján nyílt meg a nagyközönség számára a Magyar Zene Háza első időszaki kiállítása. A „Nekünk írták a dalt! A magyar populáris zene hőskora és társadalmi hatásai 1957-től a rendszerváltozásig” című tárlat a korszak legkiemelkedőbb előadóit, zenekarait, emblematikus slágereit és legfontosabb poptörténeti eseményeit mutatja be. 

„Az időszaki kiállítással valóra vált a Zene Háza teljes tartalmi koncepciója, immáron minden programelem elkészült, amit a tervezéskor megálmodtunk” – fogalmazott Batta András, az intézmény ügyvezető igazgatója.

„A Magyar Zene Háza egy évvel ezelőtti megnyitása fontos mérföldkő volt a Liget Budapest Projekt történetében. Az azóta ide látogató több, mint 800 ezer vendég egyértelműen igazolja, hogy szükség volt egy ilyen típusú zenei intézmény létrehozására, és egyben rámutat a Városliget átfogó megújításának sikerességére is, amelyet az új intézmény kiemelkedő nemzetközi elismertsége és díjai is fémjeleznek” – tette hozzá Baán László, a Liget projekt miniszteri biztosa.

A nagyközönség számára január 22-én, a Magyar Kultúra Napján, s egyben az intézmény megnyitásának első évfordulóján megnyílt időszaki tárlat, a „Nekünk írták a dalt!” a rendszerváltozás előtti évtizedek populáris zenéjét és társadalmi vonatkozásait dolgozza fel 8 különböző témakörön keresztül.

A kiállítás nemcsak a politikával átitatott korszak kiemelkedő előadóira, zenekaraira, emblematikus slágereire és legfontosabb poptörténeti eseményeire fókuszál, hanem bemutatja az azokhoz kötődő rajongói szubkultúrákat, a populáris zene elterjedésében nélkülözhetetlen médiumokat, a zenészek mozgásterét alapjaiban behatároló, erős politikai cenzúrával felügyelt intézményrendszert, a klubok, turnék és hangszerek világát, valamint a populáris zenekultúra és a társművészetek koronként változó viszonyát.

A közel ezer négyzetméteren megvalósult tárlat, a Zene Háza méltán népszerű állandó kiállításához hasonlóan, modern kiállítás-technológiai megoldásokkal nyújt élményközpontú ismeretterjesztést a közönségnek.
 

„A tárlat egy zenei időutazás a múltba, ahol életre kelnek az elmúlt évtizedek fontos színterei” – fogalmazott Horn Márton, a Zene Háza intézményigazgatója, a „Nekünk írták a dalt!” társkurátora, és hozzátette: „ez a társadalomtörténeti kiállítás természetesen nem tudja bemutatni a korszak teljes popkulturális repertoárját, hanem annak leginkább meghatározó témáit járja körül. Célunk, hogy átfogó ismeretet adjunk a témáról a széles közönségnek, úgy, hogy izgalmas módon idézzük meg azt az időszakot, amelyben ez a különös, vasfüggöny mögötti zenei kultúra megszületett és kibontakozott.”

A kiállítás elsőként azt a kontrasztot igyekszik megragadni az ötvenes évekből, ami a James Dean, Marilyn Monroe és a rock and rolltól hangos amerikai populáris kultúra és a kommunista diktatúra magyar valósága között feszült. Ebben a nyomasztó hazai társadalmi-politikai környezetben, 1957-ben a Martiny együttes rögzítette a Rock Around the Clock című számot, mellyel óhatatlanul új korszak kezdetét jelölte ki a hazai populáris zene történetében.
 

Ezt követően egy szimbolikus 3T (tiltott-tűrt-támogatott) kapun keresztül a látogatók beléphetnek a Dalok terébe, ahol megismerhetjük a rendszerváltást megelőző évtizedek meghatározó előadóit és népszerű dalait.

„A slágerek kiválasztásnál az eladott példányszám vagy slágerlistás helyezés alapján azt mérlegeltük, hogy milyen mértékben hatottak a maguk korában a tömegekre és a hazai populáris zene későbbi történetére” – magyarázta Jávorszky Béla Szilárd, rocktörténész, a Zene Háza Multimédiás Könyvtár & Klub szakmai munkatársa és a kiállítás társkurátora.

A hagyományos kiállítási eszközök mellett az időszaki kiállítótérben fellelhetőek olyan kreatív, interaktív megoldások, melyek játékosan vonják be a látogatókat a felfedezésbe. A korszak kultikus szórakozóhelyeit felelevenítő Klubok terében a látogatók egy hologramos vetítésen keresztül három kiemelkedő együttes – az Omega, az Illés és az LGT – különböző korszakait ismerhetik meg.

A Politika terébe lépve különböző installációk mutatják be, hogyan tudtak érvényesülni a hazai popzenészek a hatvanas-hetvenes évek Magyarországán. Egy eredeti flipperen játszva a látogatók például megérthetik, milyen nehézségek árán sikerült egy-egy hazai együttesnek megszervezni egy külföldi utazást, turnét, míg egy korabeli pártirodába betérve még azok is megérezhetik annak az időszaknak a politikai légkörét, akik nem is éltek a rendszerváltozást megelőzően.
 

A korra jellemző hangszerek világát, a barkácsesztétikát és a turnékat ismerteti a Technológia tere. Megfelelő alkatrészek, eszközök hiányában ötletes megoldások születtek ebben az időben, mint például a WC deszkából készített gitárok. Egy félbevágott, korhűen berendezett turnébuszban, egy keletnémet Barkasban izgalmas interjúkat hallgathat a közönség, majd a zenével összefonódó társművészetekkel is találkozhatunk egy korabeli lakásbelsőben. A kiállítás az eredeti ereklyéket és kellékeket bemutató Rajongók terével zárul, ahol a Sziget fesztivál ikonikus K-Hídján keresztül a rendszerváltozást követő zene világa is felvillan.

A Magyar Zene Háza első időszaki kiállítása Horn Márton és Jávorszky Béla Szilárd kurátorok vezetésével, Báger András belsőépítészeti tervei alapján, Benkóczy Péter és csapata kivitelezésében készült el.

Forrás: sajtóanyag