Budapest lakosságának véleményére is kíváncsiak.
A fővárosi önkormányzat a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet módosításával újabb budapesti épületeket kíván helyi védelem alá helyezni. Kezdeményezések, illetve szakmai vizsgálatok alapján az I., II., III., V., VII., VIII., XI., XII., XIII., XIV., XV. XVI., XVIII., XXI. kerületetben jelölték ki az örökségvédelem szempontjából védelemre érdemes épületeket. A listában hangsúlyosan szerepel a huszadik század háború utáni építészet öröksége, a budapestiek 2020. január 20-án lakossági fórumon ismerhetik meg a javaslatokat.
A helyi védettség intézményének kiterjesztése elsősorban a háború utáni építészeti örökség esetében sürgető. Ezt azt épületállományt jelenleg nem övezi széleskörű szimpátia, sem a civil lakosság, sem az építtetők, elsősorban a legnagyobb fejlesztő, az állam részéről. Értékeik az építész szakma számára sok esetben nyilvánvalók, azonban a hozzájuk tapadó negatív asszociációk – a szocializmus évtizedeinek elutasítása és az építés korának fogyatékos építőipari lehetőségei – miatt sokszor nem menekülnek meg a pusztulástól. Ugyanakkor számtalan építészeti és gazdasági érv szól a megtartásuk, felújításuk, értő átalakításuk mellett, amire épp a modern építészet eszköztára adhat lehetőséget.
  |
A listán több veszélyeztetett épület is szerepel, többek között a már lebontani kezdett, a sajtóban nagy port kavart Jánossy György és Laczkovits László által tervezett Diplomata-ház a Budai Várban, a maga idején példaként emlegetett Hilton Szálloda (Pintér Béla, Sedlmayr János), illetve a Vár polgárvárosi területén található, a háború után a korszak legkiválóbb építészei (Farkasdy Zoltán, Jánossy György, Virág Csaba, Horváth Lajos és mások) által tervezett modern lakóházak.
Védelemre javasolt a Déli pályaudvar évek óta pusztulni hagyott főépülete (Kővári György), az egykor Budapest ikonjának számító, ma munkásszállásként üzemelő Körszálló (Szrogh György), az Úttörővasút állomásépületei (Fodor E. Jenő, Zahradniczky István), melyek épp pavilon-jellegük miatt kiválóan reprezentálják a kor építészeti felfogásának eszenciáját, és az óbudai kísérleti lakótelep, amelynek tervezésében a kor legkiválóbbjai vettek részt, és amelyről kevesen tudják, hogy a panelek megjelenése előtt a tömeges lakásépítésre adható válasz alternatívájaként készült.
  |
Számos lakóház mellett olyan egyéb ismert és sokak által használt épület is a listára került, mint a Pesti Magyar Színház (volt Nemzeti Színház) a Hevesi Sándor téren (Ázbej Sándor), a Péterffy Sándor utcai rendelőintézet és kórház (az egyébként többnyire a historizmus szellemében alkotó Hültl Dezső 1934-es, tehát háború előtti épülete), a felső szintjein valóban (ma már nem működő) víztornyot rejtő újpalotai víztoronyház (Tenke Tibor, Mentes Endre), az eredetileg BNV pavilonnak épült Pántlika bisztró a Városliget szélén (Kádár István), vagy a Kútvölgyi kórház bővítéseként 1979-ben felépült Kútvölgyi úti rendelőintézet (Pázmándi Margit)
  |
Helyet kaptak a listán a szocreál rövid periódusának jellegzetes képviselői is. A laikus szóhasználat tévesen a tipikus szocialista panelépítészetet nevezi szocreálnak, ezzel szemben ez a terminus a Sztálin 1953-ban bekövetkezett haláláig terjedő időszak építészetére vonatkozik, amelyre a klasszikus épületelemek – timpanon, párkány, oszlop, ablakkeretezés – leegyszerűsített használata volt jellemző. Legegységesebb példái Dunaújvárosban láthatók, de Budapesten is szép számmal állnak ilyen épületek, közülük is többet védelemre javasolnak.
Mindezek miatt szükségessé vált a településkép védelméről szóló 30/2017. (IX.29.) önkormányzati rendelet módosítása, melynek tervezete ide kattintva megtekinthető.
A Főváros – felismerve, hogy a pillanatnyi ízlés és kultúrpolitika nem kedvez a korszak kiemelkedő alkotásai megőrzésének – feladatának tekinti, hogy a szélesebb közönséggel megismertesse ezen épületek értékeit, alkotóik szándékait. Ezért a lakosságot nyílt Fórumra invitálja, ahol a helyi védelemre javasolt épületek kiválasztásának szempontjaiba és metódusába bárki bepillantást nyerhet, és képet kaphat arról, mit lát az építész szakma értéknek a közönség által sokszor elutasított épületekben.
A fórumra online kapcsolódási lehetőséget is biztosítanak.
A lakossági fórumon való részvételi szándékát kérik előzetesen jelezni e-mail-ben, vagy a Főpolgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáján.
Írásbeli javaslattételre 2022. január 28-ig van lehetőség e-mailben, vagy levélben a Főpolgármesteri Hivatal Városépítési Főosztályának megküldve (postacím: 1840 Budapest), vagy a Főpolgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáján személyesen benyújtva.
Erő Zoltán főépítész részletes meghívója ide kattintva olvasható.
Az alábbi, védelemre javasolt, kevésbé ismert épületeket bemutató képgalériát a Főépítész úr bocsátotta rendelkezésünkre.
  |
  |
  |
Forrás: Budapest.hu
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
