A minusplus terve a Sara Hildén Art Museum pályázatára.
A finnországi Tampere központi történelmi városmagjában lévő Sara Hildén Art Museum új épületére kiírt nyílt, nemzetközi építészeti tervpályázatára a Minusplus stúdió is elkészítette a koncepciótervét, melyet a stúdió leírásában közlünk.
HELYSZÍN / minimális beavatkozás
A tervezési helyszínt – amely része Tampere központi történelmi városmagjának – a 19. századi eredeti ipari tevékenység maradványai jellemezik. Kulcsfontosságú előfeltétele volt a tervezési munkának az új művészeti múzeum épületének finom integrációja a már kialakult környezettel, amely kultúrtörténetileg értékes épületekből és városi parkból, valamint az ezeket összekötő utcaszerkezetből áll.
A pályázat építészeti célja egy egyedülálló épület létrehozása volt, amely figyelembe veszi környezetének értékeit, megteremti a művészet kereteit, és támogatja a Sara Hildén Művészeti Múzeum identitását és jellegét. Az új művészeti múzeum épületének egyik legfontosabb jellemzője a funkcionalitás és a művészeti szektor különböző új jelenségeinek bemutatására nyitó alkalmazkodóképesség.
Bár a tervpályázati kiírás két telket is kijelölt az új múzeum számára, hamar világossá vált, hogy a funkció elhelyezhető a nagyobbik telken, így egyelőre a másik terület szabadon hagyása mellett döntöttünk – az utóbbi előnyös fekvése miatt alkalmas lehet információs pontnak az Európa Kulturális Fővárosa program keretei között, amely után elnyerheti végső funkcióját.
TERMÉSZET / maximális megőrzés
A tervezés során igyekeztünk megóvni a területen található lehető legtöbb fát, így a ház befoglaló formája a beépítési vonalaktól elhúzva került. Emellett a tetőn teljes alapterületen városi park készül, ezzel is csökkentve az épület ökológiai lábnyomát.
KAPCSOLATOK / folytatólagos városi szövet
A megfelelő városi léptéket keresve igyekeztünk az új múzeumba belekomponálni a tervezési terület legértékesebb attribútumait. A ház egyszerre idomul a Finlayson Palota raszteren kívüliségéhez, valamint a környező tömbök és utcák szigorú raszteréhez: az alsó szint szoborszerűsége kapocs a Wilhelm von Nottbeck parkkal, és annak szabadon álló beépítéseivel, míg a ház tömegének egyszerű geometriája folytonosságot jelent a Finlaysoninkatu térsorában.
KAPCSOLATOK / a hiányzó láncszem
A koncepciónk egyik központi eleme a déli városias szövet és a város északi részén található parkos részek közötti hiányos összeköttetés fejlesztése, pótlása. A Kuninkaankatu – Finlaysoninkatu felőli sarok felnyitásával nemcsak láthatóvá, de közvetlenül elérhetővé is válik a park és a palota. Ezáltal az egyébként forgalmas kereszteződés a gyalogosok, biciklisták számára a park bejáratává avanzsál.
KAPCSOLATOK / kulturális hálózat
A ház bejárata az egykori fonoda felől nyílik, ezzel is igazolva szoros kapcsolatát a pezsgő Finlayson negyeddel.
KÖZTEREK / domborzat
A függőlegesen tagolt tömeg két fő elem izgalmas elegyéből áll össze: a földszintet alkotó nyitott és átjárható közösségi térsor erősíti a természettel való fizikai köteléket. Természetközeli, organikus formavilága kontinuitást képez a parkkal, miközben markáns tájékozódási pontot jelent az épület alatt. A délnyugati sarok felnyitása új városi kapocsként szolgál; nem csak az átlátást, de a park és a palota közvetlen megközelítését is lehetővé teszi.
ÉPÜLETTÖMEG / monolit
A koncepciónk alapja egy egyszerű tömegforma létrehozása volt, mely beleillik a Finlayson raszterébe. Maga a ház nyers, hasábot formázó tömege racionális dimenzióival tökéletesen illeszkedik a városszövet foghíjába.
KÖZLEKEDÉS / három az egyben
A ház három bejáratot kapott. A leghangsúlyosabb értelemszerűen a főbejárat, de fontos a Kuninkaankatu felőli rakodó bejárat is. Ennek köszönhetően a rakodótér rejtett kapuja kellően elkülönül a Finlayson felől érkező közönségforgalomtól. Ez a kettő szolgálja ki tehát a múzeum fő funkcióit, míg a harmadik bejárat a P-Kunkku parkolóház megközelítését teszi lehetővé, a ház tömege alatt, a fedett kültéri részen kapott helyet.
SZERKEZET / rejtett anatómia
A felső szinteken található kiállítóterek racionális, kétirányú strukturális raszterbe foglalva helyezkednek el, együtt merev, önhordó doboz-szerkezetet formálva. A rendszer az alsó szinten három szerkezeti alátámasztást kap, melyek végigfutnak az épületen, teljes magasságban.
ATMOSZFÉRA / kávézó a parkban
A múzeum kávézójának különlegességét fekvése adja: a Wilhelm von Nottbeck park hatalmas fáira nyíló pozíció csendes, meditatív hangulatot teremt, a palotára nyíló kilátás klasszikus elrendezést idéz.
ATMOSZFÉRA / legyen fény
A fénylő épülettömb halványan világítja meg a környező, finom részletképzésű téglahomlokzatokat, kiemelve a Finlayson kulturális tömb kapuját. A sima, homogén Profilit héj mögött a homlokzatok rétegződését a mélységek váltakozása adja: falak elé helyezett, változó pozíciójú megvilágítások, nyitott terek, vagy épp zárt falszakaszok váltják egymást. A homlokzatok félig áttetsző mivolta sejteti a mögöttük rejlő terek belső mozgásait. A lobby fényes, barátságos feltárulkozással kapcsolódik a parkba vezető fedett szabadtérhez.
MILIŐ / hiányos szoborszerűség
A fő építészeti attrakciót az utcaszinten az épülettömeg két foghíja képezi. A tereket organikusan formált felület köti össze, mely fonódva vájja ki útját a téglatesttömegben. A kültéri gyalogút átlósan szeli át a területet a kereszteződéstől a palota irányába, míg a belső kürtő a lobby tér hullámzó mennyezetéből nyúlik az ég felé. A kecses héj erős belső miliőt teremt, az alatta elterülő térsor pedig az egyébként zárt múzeumtér nyitott meghosszabbításaként hoz létre új közösségi teret a városban.
ATMOSZFÉRA / súlypont
A három szint magas kürtő alatt elterülő térsor a tervezett funkció központi eleme (lobby, kávézó, múzeum shop). Innen egy nagyvonalú íves lépcsőn indul a kiállítás útvonala, a színes kürtőn keresztül vezetve a látogatót a felső szinteken található kiállítóterek hálózatába.
KIÁLLÍTÓTEREK / bento box
A két felső szinten elhelyezett kiállítóterek hangulata merőben más. A racionálisan szerkesztett, derékszögű terek szabályosan sorakoznak egymás mellett. A visszafogott térsor egy szélesebb főhajóra és két keskenyebb oldalhajóra oszlik, középpontjában kiemelkedik a térszövetből a szomszéd terek felé is nagyvonalú nyitásokkal rendelkező, kétszintes kiállítótér. Az elrendezésnek köszönhetően a hangsúlyosabb kiállítási darabokat a szemlélő újra meg újra, váltakozó nézőpontokból is megtekintheti. A megvilágítás egyenletességét függesztett álmennyezet biztosítja, mely, kiegészülve a betonfalak letisztult megjelenésével idézi a meglévő Sara Hildén múzeum hangulatát.
TETŐ / egy új szenzáció
A ház tetején burjánzó növényzet hullámzó ívei felfedik a város rejtett kincseit: tornyok, kémények, látványgazdag panoráma. Kiváló lehetőség a nézőpontváltásra, elmélyedésre.
HOMLOKZATOK / tomogram
A Hildén-gyűjtemény a földszinti terekben Eric Enroth jellemző motívumain keresztül kel életre, melyek a múzeum epicentrumát jelentő hullámzó kürtő felületeit díszítik. Ugyanez a réteg kéreg módjára fordul ki a homlokzat síkjára, változó vastagságával és nyers felületképzésével jelenítve meg a természet erejét.
KONKLÚZIÓ / unison
A ház két, merőben eltérő urbánus szándék között egyensúlyoz. A raszterizált városias szövet formálta tömegekből, a park organikus térképző gesztusaival finoman fellazítva jön létre az új Sara Hildén múzeum a Finlayson területén.
Minusplus
Dr. Alexa Zsolt
Rabb Donát
Dr. Schreck Ákos
Bernard Bea
Turai Balázs
Lázár Dorka
Tátrai Anna Flóra
Tislér András
A nagyobb méretű képekért kattints a galériára!
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.