Elérte legmagasabb pontját, ősszel szerkezetkész lesz a Néprajzi Múzeum.
Elérte legmagasabb pontját az új Néprajzi Múzeum díjnyertes épülete. Az 56-osok terén, a korábbi parkoló helyén, a Liget Budapest Projekt keretében épülő intézmény kivitelezése jó ütemben halad, az ősszel szerkezetkész lesz – jelentette be Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa. A bejáráson a majdani belső tereket is láthattuk, amiről a látványtervekből eddig kevesebb derült ki, és amelynek koncepciójáról Ferencz Marcel, a tervező Napur Architect vezető építésze is beszélt.
Már látható a Néprajzi Múzeum jellegzetes tipográfiája, a két domboldalt képező íves szerkezete, míg a – kiállítótereknek is helyet adó – térszín alatti szinteken már a szakipari munkákat végzik, derült ki a csütörtöki bejáráson. A Néprajzi Múzeum több mint százéves története során először költözhet a gyűjtemény saját igényei szerint kialakított otthonba, amelyben a régi, Kossuth téri épülethez képest több mint háromszor nagyobb kiállítótérben mutathatják majd be a páratlanul gazdag gyűjteményt.
A Napur építésziroda terve a nemzetközi zsűri egyöntetű döntése alapján olyan tervezők pályamunkáit utasította maga mögé, mint Zaha Hadid, Rem Koolhaas, Bernard Tschumi vagy a Bjarke Ingels Group. A terv 2018-ban a Világ legjobb középülete díjat nyerte el a rangos nemzetközi ingatlanszakmai versenyen, az International Property Awardson, ahol megkapta a World’s Best Architecture különdíjat is. A Néprajzi Múzeum épülete már ősszel szerkezetkész állapotba kerül, és 2022 elején pedig birtokba vehetik a látogatók.
A Néprajzi Múzeum a Városligeti fasornak a parkhoz csatlakozó végében épül meg, és mivel a Városligeti fasor a két épületszárny közti részhez fut ki, így nem egy hatalmas épülettömeget látni majd abból az irányból, sokkal inkább ismét betölti majd a Liget kapuja funkciót, ahogy az Andrássy út megépítése előtt is szolgált. Ezen kívül az épület mintegy 60 százaléka térszín alatt kap helyet – ahol már a szakipari munkák zajlanak, melynek során elkészülnek a gépészeti és elektromos alapszerelések.
Korábban a területen egy ezer autót befogadó, részben lebetonozott, részben kockakővel burkolt parkoló állt, mely már a múlté, az elkészült intézményt megújult zöldfelület, és egy hangulatos promenád fogja körülölelni.
A földszinten az épület két, dombszerűen emelkedő épületrészre válik szét, amelyek között az ’56-osemlékmű és a körülötte lévő hatalmas tér helyezkedik el, melyek közvetlenül kapcsolatban vannak az épület belső tereivel. A múzeum két íves szárnya a „közösségi” és „múzeumszakmai” funkciók mentén vált szét. A „közösségi” funkciók közé sorolható a rendezvényterem, a múzeumpedagógiai terek (workshop, gyermek- és ifjúsági kiállítás), a látogatóközpont, a múzeumi bolt és az étterem. A „múzeumszakmai” funkciók alapvetően a múzeum belső, tudományos-szakmai működésével függenek össze, így itt a könyvtár, az archívum, az irodák és a műtárgykezelés kap helyet. A tetőt borító, szabadon bejárható, parkosított zöldfelület közösségi térként várja a Városliget látogatóit, izgalmas panorámát nyújtva a parkra.
A térszín alatti szinten kapnak helyet a világszínvonalú kiállítóterek, ahol a Kossuth téri bemutatóhelyhez képest több mint háromszor nagyobb, összességében közel 7000 m2-es alapterület áll majd rendelkezésre a kiállítások megrendezésére. Az épület ikonikus formája mögött különleges műszaki megoldásokat is felvonultat, íves architektúráját a hidakhoz hasonlóan utófeszített szerkezet tartja. Ez a megoldás nem csak Magyarországon, de egész Európában is ritkaságnak számít középületekben. Továbbá látványos védjegye lesz az épület egyedi fényrácsa, melyen alumínium hálóba helyezett „pixelekből” kirakott motívumok lesznek láthatóak a homlokzaton, amelyeket a gyűjtemény műtárgyai ihlettek.
Mindez összeáll egy egységes, kiérlelt koncepcióvá, de vajon honnan indult a koncepcióalkotási folyamat, mi volt az első lépés? „Felkészülten ért a feladat, mert egy évet Amerikában tanultam, bejártam a Grand Canyont, voltam a Sunset Craternél, találkoztam azokkal a természeti formákkal, amelyeket sok ember csak az űrből készített fotókon láthat – magyarázta az Octogonnak Ferencz Marcel, a Napur vezető építésze. – Ezek a kozmikus tájak megérintik az embert, és akkor jobban el tudja képzelni, hogy a Kárpát-medencének is mi lehet a léptéke, mert egy ezer kilométeres, hatalmas kráterként is felfoghatjuk.
Ha ebben a léptékben egy összegző néprajzi műkincs-anyagot kell bemutatni, ami a világ összes tájáról gyűjt, akkor annak egy hatalmas kehelynek kell lennie. Ez tehát egy kultúrkehely, amit végtelen ideig lehet tölteni.”
A tetőszerkezet íve egy egy kilométeres átmérőjű kör ívének felel meg, és „ebben a távolságban nagyon sok gondolat és tárgy elfér, és talán a következő száz évben képes lesz befogadni a ház. Hosszú távon gondolkodik a ház, de visszalép az idők kezdetéig, hogy az akkor gyűjtött műtárgyakkal is tudjon kommunikálni, ugyanakkor a mai kortárs elemek is elférnek benne. Ehhez kell a kitárt kar, egy befogadó, vendégváró, békét hozó gesztus – ami az architektúra alapgondolata.”
  |
Városléptékről, sőt időben és térben jóval hatalmasabb léptékekről esett már szó, ugyanakkor jóval kevésbé ismerjük az épületet belülről. A bejáráson az óriási, tágas, jól variálható terekből már érződött valami, és kiderült, hogy a tervezés során a múzeumi tárgyak, a látogatók és az ott dolgozók szemszögéből is modellezték a belterekben eltöltött időt.
„Az a koncepciója a háznak, hogy egy olyan titokzatos, barlangszerű térbe jussunk, mintha a jobb- és baloldai ívben maguk a földkéreg rétegei emelkednének ki. A látogató mintha önmaga metszené ki ebből a tömör, belső földrétegből a saját terét-gondolatterét – mondta Ferencz a tervezési koncepcióról. – Építészeti nyelvre fordítva
megpróbáltam kifaragni ezt a teret, teljesen szabálytalanul, olyan pozíciókat létrehozva, hogy aki bejut ebbe a térbe, és körbenéz, minden helyzetből valamiféle kompozíciós egységet, izgalmat, hasadékot, és egyfajta olyan horizontot értékeljen, amit egy hétköznapi épületben nem tud megtenni, hiszen itt 100-150 métereket láthat mindig előre.
Az összes pontján úgy van kitalálva az épület, hogy ha bárhol megáll a látogató, valamire rá tud csodálkozni.”
A Napur építészei „napról napra megfeszült figyelemmel” kísérik a fejleményeket, folyamatosan jelen vannak az építkezésen. Mint Ferencz Marcel elmondta, segíteni kell az anyagba öltés folyamatát, ahogy a gondolatból valósággá válik az épület, hiszen „én látom át egyedül a házat minden részletében, nem várhatom el az amúgy zseniálisan építő ZÁÉV konzorciumtól, hogy ők is ugyanazt lássák.” Ha tehát valamilyen problémába ütköznek a kivitelezés során, közösen beszélik meg, mi a teendő.
A Néprajzi Múzeum mindeközben Magyarország egyik legnagyobb volumenű műtárgyköltöztetését végzi, és a múzeum szakemberei évek óta dolgoznak az új állandó kiállítások tervezésén. A Városligetben való megjelenés korszakos változás lesz, hiszen a Kárpát medencéből és a világ minden tájáról származó, mára 250 ezer darabot számláló gyűjtemény sokat vándorolt a múzeum 1872-es alapítása óta, amely eddig még nem működött olyan épületben, amit eredendően az intézmény igényeinek megfelelően alakítottak volna ki. Most azonban először, a korábbi kiállítóterek többszörösén új állandó tárlattal, ifjúsági kiállítással és impozáns kerámiatérrel várja majd látogatóit az intézmény a Városligetben, ahová a múzeum tulajdonképpen hazatér, hiszen a nagyközönség számára 1896-ban itt, a millenniumi kiállítás néprajzi falujában mutatkozott be először, majd hosszú évekig a Városligetben álló nagy Iparcsarnok adott teret a néprajzi gyűjteménynek.
„Európa egyik legkorábbi, 1872-ben alapított etnográfiai intézményeként a Néprajzi Múzeum 1973-óta működött a korábbi Igazságügyi Palota épületében. A nemzetközileg is kiemelkedő jelentőségű gyűjtemény most első alkalommal költözhet számára tervezett, minden szakmai és látogatói igényt kielégítő épületbe, ahol az eddig kevésbé ismert gyűjteményi részeket is megismerheti a közönség” –mondta Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója.
A Néprajzi Múzeum 2022 tavaszára elkészülő új, nagy állandó kiállítása az intézmény 150 éves, gazdag, sokrétű gyűjteményére épül. A kiállítás moduláris szerkezetű, kilenc részből áll, amelyben az egyes témák önálló egységeket alkotnak, ugyanakkor egymáshoz is sok szálon kapcsolódnak. A mintegy 3 000 tárgyat felvonultató gyűjteményi kiállítás értelmező módon együtt mutatja be a Néprajzi Múzeum kiemelkedően gazdag magyar és nemzetközi anyagának legjavát, s ami a legfontosabb: lebilincselő és látványos történeteket mesél majd tárgyak és emberek, helyek és életvilágok, kutatók és terepek, gyűjtők és múzeum kapcsolatáról.
Akárcsak a nagy állandó kiállítás, szintén az épület kiállítószintjén, a térszint alatt kap majd helyet a múzeum impozáns látványraktára, a Kerámiatér. Több szempontból is ez lesz a megújult Néprajzi Múzeum kapuja: egy nyitott gyűjtemény-tér, amely bepillantást enged a fantasztikus gyűjtemények mennyiségi dimenzióiba, és felvillant számos olyan társadalmi témát, amelyet múzeumi tárgyakon keresztül talán más megvilágításban szemlélhet a látogató.
A munkálatok nagyságrendjét jelzi, hogy az új kiállítások előkészítésén immár évek óta dolgozik a múzeum teljes, több mint százfős szakmai csapata: muzeológusok, restaurátorok, gyűjteménykezelők, múzeumpedagógusok és kommunikációs szakemberek.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
