Az építészetnek egy itthon kevésbé ismert hangja szólal meg mostantól a Városligetben. A Sou Fujimoto tervezte épület az általunk megszokotthoz képest más értelmet és rugalmasságot ad az elemeknek, határokat mos el, valódi kapcsolatot teremt a környező természettel.

Tervpályázat: 2014
Tervpályázat: 2015–2016
Tender: 2017
Kivitelezés: 2018–2021
Nettó alapterület: 10 000 m2
Beruházó: LIGET BUDAPEST ZRT.
Vezető tervező: SOU FUJIMOTO, SOU FUJIMOTO ARCHITECTS INC.
Projektépítészek: HIDETO CHIJIWA, CÉSAR M. COIRADAS, ROBERTO SANZ ASENSIO
Szupervizorok: SHINTARO HONMA, NAGANOBU MATSUMURA, YIBEI LIU (SFA)
Tervezők: MARIE DE FRANCE, JANE F. LUK, JACKY TANG, TANG LI QUN, ANDRES VELASCO MURO, JOANNE CHEN, MARIA BIURRUN, MELODY HWANG, MIRA SURADI, RUGVED RANE, DUC NGO, JACOPO TODISCO
Helyi építész partner: NOLL TAMÁS M-TEAMPANNON ÉPÍTÉSZ- MÉRNÖKI KFT.
Felelős tervező: VARGA BENCE
Projektépítészek: NAGY NORBERT, DOBOS HAJNAL, SZABÓ ANDREA, SZŰCS ZSÓFIA
Szupervizor: BORDÁS ANDRÁS
Tervezők: RAFAIL COSTEA, BAGDY ESZTER, CSISZÁR BALÁZS, NAGY GÁBOR, SZÖGI TAMÁS, HÍVES MELINDA, SZÉKELY TAMÁS, KÁROLY FERENC, KERN ÁDÁM, RÁDY RÓBERT, ANTAL MÁRK, BORSAI SZANDRA, RÁCZ ANNA, BORDÁS FLÓRA, BOCZÁN ZSÓFIA, SOMLAI BARNABÁS, CSIKÁR OTTÓ, KONYICSKA KINGA
Akusztika: NAGATA ACOUSTICS INC., KEIJI OGUCHI, KOSUKE SUZUKI, NOBUHIKO HATTORI
Belsőépítészet és infokommunikáció | Vezető tervező: CSAVARGA RÓZSA, TÖRÖK SZABOLCS BENCE
Belsőépítészet és infokommunikáció | Tervező munkatársak: KHAUT NIKOLETT, BÁRSONY ADRIENN, POROS GÁBOR TAMÁS, SZENTGYÖRGYI DIÁNA, SZENTGYÖRGYI SZANDRA
Generál tartószerkezet, vasbeton szerkezet: KENESE ISTVÁN, CSÁKI TIBOR, MONOSTORI GÁBOR
Acélszerkezet: PUSKÁS BALÁZS, JÁVOR SZABOLCS, NAGY GÁBOR
Parametrikus acélszerkezet: KOCSIS ANDRÁS BALÁZS, SCHELL FERENC, MARTINOVICH KÁLMÁN
Tájépítészet: KUHN ANDRÁS és DOMA-TARCSÁNYI JUDIT, TÉZLI-SZABÓ FRANCISKA, POLARECKI DÓRA, RADICS MÓNIKA, BÁRÁNY BORBÁLA, KIS FANNI, ZÁMBÓ KAMILLA


Ahhoz, hogy a sok év várakozás után végre kibontakozott Magyar Zene Háza épületét megértsük, nyilván valamelyest el kell merülnünk a japán építészeti lélekben is. Azzal, hogy a bő hat évvel ezelőtti, a Liget Budapest Projekt keretében kiírt tervpályázaton az akkor Európában még kevésbé jegyzett Sou Fujimoto nyerte el ránézésre nehezen meghatározható funkciójú és formájú épületével az első díjat (nota bene a ház funkciója a pályázat kiírásakor világos volt; hármas felosztás a három funkció számára: kiállítás, koncert és zenepedagógia – a szerk.), egy addig nem igazán ismert új szemléletmód bukkant fel a hazai középületek világában. Majd, üdítő meglepetésként a megvalósítás végig is tudott menni az eredeti koncepció mentén, az egyszerűnek nem mondható építési folyamat rögös útján, és valóban egy újszerű építészeti gondolatvilággal lep meg minket a Liget fái között.

A tájból, erdőből és a zene hullámvonalaiból építkező, teljesen körbejárható épületnek voltaképpen nincs fő nézete, nincs egy meghatározó homlokzata, mindenki számára abból a pontból nyújt élményt, ahonnan elsőként megpillantja. Értelmezhetjük akár egy túlméretezett, mégis teljesen arányos pavilonnak is. Olyannyira transzparens, hogy a parkban sétáló ember majdhogynem észrevétlenül lép be, majd kerül az egyre mélyebb rétegekbe, melyek végig úgy viselkednek, mint maga az erdő, ahol a levelek között átszűrődik a fény.


Sou Fujimoto a több ezer kilométeres távolságból nagy precizitással követte végig a projektet. A járványhelyzet elharapózásáig számos látogatást tett, ezt követően pedig online tartotta a kapcsolatot – s szinte minden anyagot és felületet állandóan fizikailag modellezett. Nagyon sok valódi makett, valódi szemléltetés született a tető kialakításától kezdve a burkolati elemek találkozásáig.

Szigorúan, lényegében igen kevés kompromisszummal vitte végig a Magyar Zene Házát, amelynél legnagyobb hangsúlyt a formai kialakításra helyezte. Ehhez pedig az kellett, hogy hazai partnere, a M-Teampannon iroda levezényelje azt a nagyon összetett szakági kooperációt, amellyel ez a szokatlan szemléletű, nagy precizitást, számos apró elemet és finom kidolgozást igénylő épület tényleg magas színvonalon megvalósulhatott.


Cikkünk az Octogon magazin 172-es (2021/8-as) lapszámából, amely teljes hosszában erre a linkre kattintva olvasható.



Kapcsolódó tartalmak

Az épített és a természetes környezet integrálása elsődleges

Az épített és a természetes környezet integrálása elsődleges

Sou Fujimoto japán építésszel beszélgettünk a Magyar Zene Házáról.

Hirdetés