Tudományos kutatások alapján készítettek ütős honlapot az Elephant Studio designerei.
Milyen lenne a klímakatasztrófa sújtotta Szeged 30 év múlva? És milyen lenne, ha a város és lakói okos, hatékony eszközöket vetnének be az éghajlatváltozás ellen? A Szeged Vision ezekből a kérdésekből kiindulva komolyan, tudományos alapon vázol fel jövőképeket, és vizsgálja mindennapi életünk és a klímaváltozás összefüggéseit. A város szemléletformáló kampányáról az oldalt készítő Elephant Studio ügyvezetőjével, Szerdahelyi Mátyással beszéltünk.
A Tisza helyén csak egy kis patak, szárazság, porviharok, autóroncsok, pénzért árult ivóvíz. Mintha egy polgárháború sújtotta sivatagi országot néznénk, csakhogy a honlap a Szeged Vision, a felirat Tisza-part, a 360 fokban körbeforgatható panorámakép számos pontján pedig pluszinfók olvashatók. A nyitóképernyőn látjuk még a Szeged 2050/Szeged Vision feliratot, és egy bemutatkozó szöveget, amely így indul:
„A klímaváltozás kétségkívül a valaha volt egyik legnagyobb kihívás, amellyel a civilizációnknak szembe kell néznie. A tét hatalmas, és egyelőre egyértelműen vesztésre állunk. Hiába van elegendő pénzünk és tudásunk a katasztrófa elhárítására, mégis számtalan egyéni, társadalmi, gazdasági és politikai tényező akadályoz minket az előrelépésben.”
A Szeged Vision egy EU-s pályázathoz kapcsolódóan valósult meg (lásd a cikk végén), a város önkormányzatának megrendelésére az Elephant Studio készítette. És az összkép jóval több puszta ijesztgetésénél: a honlap – és a hozzá kapcsolódó Facebook-oldal – azt a kérdést is feszegeti, hogy mit tehet a város és lakossága a klímakatasztrófa elkerüléséért, továbbá a helyi adottságokhoz igazított megoldásokat is kínálnak a közlekedés, a hulladékkezelés, az épületek energiahatékonysága, a vízgazdálkodás a városi kertészet vagy az energiatermelés területén.
Több mint egy éve kezdődött a munka, az Elephant Studio csapata kifejezetten Szegeden keresett meg kutatókat, tudósokat, különböző szakembereket. Összesen több mint 20 emberrel beszélgettek, mélyinterjúkat készítettek, ezen kívül a Szegedi Tudományegyetem rengeteg doktori dolgozatát átnézték, TED-előadásokat néztek és interneten elérhető kutatási anyagokat olvastak át. A nagy kérdés, hogyan hat azokra az az információdömping, aki egy évig szinte csak a klímaváltozással foglalkozik?
„Nem véletlenül kezdtünk bele a projektbe, mert eleve is foglalkoztatott bennünket – mondta az Octogonnak Szerdahelyi Mátyás. –
Voltak egészen sokkolóan durva élményeink is. Például amikor egy klimatológussal beszélgettünk másfél órát, miután kijöttünk, csak ültünk és néztünk magunk elé.”
Az említett klimatológus Dr. Gál Tamás, aki az oldal sajtóbemutatóján elmondta, hogy a legújabb adatok alapján a 2020-as évtized végére elérjük a másfél százalékos felmelegedést, ami már visszafordíthatatlan folyamatot jelöl, vagyis „a honlapon látható kép egészen közel van a valósághoz”.
Bár az ábrázolt jelenet talán a lehető legreálisabb, azért Szerdahelyi megjegyzi, hogy több mint tucatnyi forgatókönyv létezik, így nem kizárt, hogy valóban az adott képhez nagyon hasonlót látnak majd Szegeden, két hónapra rá viszont árvíz pusztít majd.
A honlapon lévő témát a Facebook-oldalon kicsit jobban kinyitják, fotóval, videóval, rendszeresen adagolt infókkal egészítik ki – hétfőn például élő interjú lesz Gál Tamással –, ugyanakkor a honlapon is nyílnak majd új helyszínek, ahogy a visszaszámlálóból is látszik, a következő kedden érkezik. Ezek a 3D képek mindig méretarányosak, és mindig egy meglévő szegedi helyszínt alakítanak át. Az első, Tisza-part című kép is sokkal érdekesebb, ha mellé megnyitjátok az adott pontról most készült panorámaképet.
A klímaváltozás problémái nagyon összetettek, az oldal célja ezeknek a megértése, és párbeszédet kezdeményezni róluk. Egy hatásos érdekes honlap mindenképpen jó kezdeményezés, de a sajtóbemutatón az eddigi pozitív tettekre is felhívták a figyelmet, mondván „Szeged eddig is élen járt a klímavédelemben, és ezután is zöld várost épít. Ez látszik a liget, Odessza és Belső-Tarján család- és klímabarát megújításán. A Belváros zöldítése ősszel fejeződik be. A busz- és villamosmegállók is zöldebbek lesznek. A város közösségi közlekedésében egyre nagyobb teret nyernek a környezetbarát elektromos hajtású járművek, és ezáltal kevesebb káros anyag kerül a levegőbe. Ugyanezt a célt szolgálják a napelemek: több felújított bölcsőde, óvoda, iskola használ megújuló energiát. Az út- és kerékpárút-építéseket kísérő fa- és cserjetelepítéseknek is jelentős hatásuk van a jövőre: árnyékot adva csökkentik a nyári energiaigényt, valamint tisztítják a levegőt. A klímavédelem az energiatermelésben is fontos szempont, ezért építi meg Szeged Európa második legnagyobb geotermikus, környezetbarát távhőrendszerét.”
De most maradjunk a Szeged Visionnél, amelyet nemcsak megnézni, de követni is érdemes, mert a honlapon új látványtervek, a Facebookon új információk érkeznek. Az oldal maga nagyrészt három ember munkája, ahogy Szerdahelyi elmondta: „Vincze Zsófiával ketten fejlesztettük a tartalmat, terveztünk újra bizonyos helyszíneket, a designt pedig Filus Norbert készítette. De persze a város képviselői is hozzászóltak, a kutatóknak is megmutogattuk újra meg újra, nagyon sokszor módosítottunk, mire végleges lett.”
A Szeged Vision a Fenntartható városi közlekedésfejlesztés Szegeden – II. ütem című projekt (TOP-6.4.1-16-SG1-2018-00002) részeként valósul meg. A teljes projektben 1,43 milliárd forint európai uniós, illetve 474 millió forint saját forrást használ fel a szegedi önkormányzat. Az ennek keretében megvalósuló fejlesztések a kerékpáros és a közösségi közlekedés feltételeinek javítását szolgálják.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
