Az újgenerációs bevásárlóközpontok az építészeti megoldásaikkal és egyedi szolgáltatásaikkal új fejezetet nyitnak a CEE régióban.
Közép-Kelet-Európában 2019 és 2020 között 4,4 millió négyzetméternyi új pláza átadása várható, amelyek okos megoldásokkal, modern designnal és növekvő méretű közösségi terek kialakításával válaszolnak a 21. századi kereskedelem kihívásaira. A CEE régió kiemelt plázáinak példáin nyomon követhetjük az elmúlt két-három év legfontosabb változásait: a tallini T1, a budapesti Etele Plaza és a belgrádi Big Fashion bevásárlóközpontok építészeti megoldásai és egyedi szolgáltatásai új fejezetet nyitnak a régió plázáinak történetében.
Hazánkban és a régióban az 1970-es évek közepétől jelentek meg az üzletközpontok. A Skála áruházak vagy a Flórián üzletház voltak az első központok, majd a rendszerváltás után kezdtek el épülni az első nagyobb kereskedelmi épületek. Magyarországon 1996-ban nyílt meg az első modern pláza, a Duna Plaza (és szinte ezzel egyidőben a Pólus Center), amely az egyedi szolgáltatások és közösségi terek kibővítésével jelentősen különbözött a korábbi áruházak elsősorban üzletközpontú fókuszától. A legújabb beruházások még tovább bővítik a pláza fogalmát: olyan vegyes funkciójú épületek jelennek meg, ahol a flexibilisen alakítható terek, minőségi szabadidő eltöltésére alkalmas helyszínek és a digitális technológia széleskörű integrálása új léptéket nyit a plázák fejlesztésében.
Plázatrendek a CEE régióban
A közép-kelet-európai országok közül tavaly Törökországban és Oroszországban zajlott a legaktívabb pláza-beruházás; előbbinél több, mint 500 000 négyzetméter új bevásárlóközpont nyitott meg, utóbbinál közel 440 000 négyzetméter. A Cushman & Wakefield 2019-es elemzéséből az is kiderül, hogy a régió többi országában, mint Bulgáriában, Csehországban és Szlovákiában a bevásárlóközpontok fejlesztése stabil tendencia.
A legújabb kutatásokból kiderül, hogy a korábbi vásárlásközpontú hozzáállás helyett ma már sokan a személyre szabott élményszerzés céljából látogatják a plázákat. Az Euromonitor aktuális felmérése rámutat arra, hogy
az európai fogyasztók átlagosan több mint egyharmada inkább élményekre, mint tárgyakra költi pénzét.
A McKinsey és az International Council of Shopping Centers frissebb elemzései is kiemelik, hogy a szabadidő eltöltésére alkalmas közösségi tér funkciójára egyre nagyobb igény mutatkozik. A plázák eddigi 70/30-as bérelt / közösségi tér aránya 60/40-re, később pedig akár 50/50-re is változhat.
Innovatív homlokzat és zöld közösségi terek a jövőtudatos plázaépületekben
A bevásárlóközpontok sajátossága, hogy az épületek külső homlokzata tömör felületekkel rendelkezik. A kirakatok és az üzlethelyiségek bejáratai a belső közlekedési folyosókra néznek, ezért ezeken az épületeken általában nem találunk változatos homlokzati elemeket. Ennek köszönhetően sokszor nagy kiterjedésű, ingerszegény felület jön létre, amely városépítészeti szempontból hátrányos megjelenést kölcsönözhet az adott plázának. Az elmúlt időszakban terjedt el a skin építészet, amely a monoton felületek helyett látványos homlokzatkialakításokra ad lehetőséget. Az épület külsején egy izgalmas hártya, burkolat jelenik meg, amely lényegesen eltér a korábbi sematikus megjelenésektől. A skin építészet egyik zászlóshajója a 2003-ban épült, Jan Kaplický által tervezett, birminghami Selfridges pláza épülete, míg hazánkban a legújabb ilyen bevásárlóközpont az Etele Plaza lesz.
Az Etele Plaza, a T1 és a Big Fashion tervezői kiemelt figyelmet fordítottak a multifunkcionális terek kialakítására is, amelyben a jövőtudatos – a későbbi fogyasztói trendek változására reagáló – tervezés kulcsszereppel bír. A Ran and Morris építészei szerint a találkozás és rekreáció élménye szerves része az újgenerációs plázáknak. A minőségi közösségi terek kialakítását és a látogatók jóllétét tartják szem előtt a Paulinyi & Partners munkatársai is, akik ideális környezetet teremtenek üzleti és baráti találkozóknak. A korábban épült bevásárlóközpontokhoz képest az Etele Plaza közösségi tereiben egyre több természetes fény és zöldfelület biztosítja a látogatók kellemes időtöltését. A pláza fejlesztője (Futureal Group) változatos szórakoztató egységeket és széles választékú food courtot is biztosít a jövőbeli vásárlóknak.
Mindhárom plázában harmonikus egységben jelennek meg a különböző funkciók. Puha, lágy formák jellemzik a belső tereket, ám ami még ennél is fontosabb, hogy flexibilis, könnyen alakítható rendszerben fejlesztették a plázákat.
Ezek az épületek nyitottak a jövőbeli kihívásokra, a tervezés során már integrálják az épületek átalakításának lehetőségét és ettől válnak maximálisan fenntarthatóvá a következő generációk számára is.
Az e-kereskedelem kihívásai
A kiskereskedelem digitális kihívásai nem feltétlenül jelentenek rossz hírt a bevásárlóközpontok számára. Éppen ellenkezőleg, új lehetőségeket biztosíthat a plázáknak a fogyasztókkal való kapcsolatteremtésre. Akár a bevásárlóközpont látogatása előtti vagy utáni időszakra is kiterjedhet a kommunikáció: hűségprogramokkal, közösségi média oldalak különleges kínálatával hatékonyabban megoszthatják a vásárlókkal a pláza aktuális akcióit, rendezvényeit, személyre szabott ajánlatait.
A vásárlói elégedettség javítását tartották szem előtt a Budapest „nyugati kapujában”, Kelenföldön épülő első okospláza, az Etele Plaza tervezői is. A legfejlettebb helymeghatározó és navigációs rendszer alkalmazásának köszönhetően például drasztikusan lecsökken a parkolás-helykeresés-fizetés folyamata. Egy rendszámfelismerő telefonos applikáción keresztül – akár fizikai jegy váltása nélkül – gyorsan és egyszerűen használhatják majd a vásárlók a közel 1300 férőhelyes parkolót. Mindezek mellett a pláza applikáció megkönnyíti az üzletek és szolgáltatások megtalálását, valamint személyre szabott kedvezményeket és ajánlatokat kínál a felhasználóknak.
Szintén sok időt megspórolhatnak parkolás után a tallini T1 bevásárlóközpontba látogatók a „Find my Car” típusú applikáció segítségével. A telefonos alkalmazásnak köszönhetően a legnagyobb parkolókban is könnyedén megtalálhatjuk autónkat anélkül, hogy órákat bolyonganánk az emeletek között.
A pláza, mint városszervező erő
A kereskedelem átalakulása, a fokozott online vásárlás jelensége természetesen nagy hatással van a bevásárlóközpontokra is. A külvárosi, kizárólag autóval megközelíthető plázák könnyen szellemépületekké válhatnak, hiszen a megfelelő közlekedési hálózatok hiányában a vásárlók előnyben részesítik a frekventált helyszíneket vagy éppen az otthoni vásárlást.
A lokáció kiemelt szerepét szem előtt tartva készült Észtország egyik legnagyobb pláza fejlesztése is, az Antonio Lavieri által tervezett tallinni T1 épülete. A 2018-ban megnyílt bevásárlóközpont a reptértől alig két kilométerre található, de villamossal, busszal és vonattal is érkezhetnek az odalátogatók.
A Paulinyi & Partners tervei alapján épülő Etele Plaza Budapest egyik legforgalmasabb csomópontjában, Kelenföld városrészben helyezkedik el. Három villamos és egy metró végállomása, vasútállomás, helyközi és távolsági buszok megállói, valamint autópályák közvetlen lehajtói is mind ezen a területen összpontosulnak. 2017-ben nyitotta meg kapuit a Ran & Morris Architecture belsőépítészeti tervei alapján épült Big Fashion, amely a Duna mentén helyezkedik el és busszal, illetve villamossal is könnyen elérhető Belgrád belvárosban.
Mindhárom épületre jellemző, hogy nem csupán kiváló megközelíthetőséggel rendelkeznek, hanem egy-egy integrált fejlesztési projekt részeként is funkcionálnak.
A bevásárlóközpontok városszervező erővel is bírnak, hiszen a környéken található irodákkal, szállodákkal, lakóépületekkel közösen egy multifunkcionális, változatos igényeknek megfelelő városrészt hoznak létre.
A plázáknak továbbra is kiemelt szerepe van a városközpontok lakói számára, azonban már nem monofunkciós üzletközpontokként, hanem fogyasztóorientált, élményt nyújtó szolgáltatói helyszínekként.
Forrás: Sajtóközlemény
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
