Helyi, egyetemi és vállalati összefogással zöld tanterem épült Békásmegyer lakótelepi negyedében.

Magyar ökotanterem a világ egyik vezető fenntartható csomagolási megoldásokat szolgáltató vállalata, a DS Smith körforgásos gazdasági szemléletet támogató mintaprojektjei között. A cég „A jelenben a jövőért” átfogó fenntarthatósági stratégiája keretében az Ellen MacArthur Alapítvánnyal együttműködve épített kültéri tantermet egy békásmegyeri általános iskolában, létrehozva ezzel egy olyan inspiráló tanítási teret, ami segíti a környezettudatos szemléletformálást. Sugár Péter DLA dr. habil a projekt építészeti vonatkozásairól beszélt az Octogonnak.

A világon több mint 30 országban működő DS Smith csomagolástechnológiai vállalat „A jelenben a jövőért” fenntarthatósági stratégiájában megfogalmazott 5 célkitűzésének egyike az ökologikus szemléletformálás, melynek megvalósítása érdekében ökotantermet épített a békásmegyeri Pais Dezső Általános Iskolában, nemcsak megszólítva fiatalokat, hanem aktívan bevonva őket a környezeti gondolkodásba. A szabadtéri tanterem felépítéséhez 20 000£ (7,9 millió HUF) támogatást biztosított a DS Smith az Ellen MacArthur Alapítvánnyal együttműködésben, hogy olyan ösztönző környezetet teremtsen a diákoknak, ahol jó tanulni és jó lenni. „A DS Smith nagyon fontosnak tartja, hogy a fenntarthatósági szemléletet erősítsük, ennek gondolatát elültessük már fiatal korban” – mondta az ökotanterem életre hívásáról Fekete Zsolt, a cég managing directora.

 

Az „Ökotanterem-program” megvalósításának első lépéseként a DS Smith Packaging Hungary és a BME Építészmérnöki Karának Lakóépülettervezési Tanszéke 2019 októberében országos tervpályázatot hirdetett melyben hazai építész hallgatókat hívtak, hogy tervezzenek olyan ökotantermet, ami motiválja a gyerekeket és a fenntarthatóságot hirdeti. A szakmai zsűri bírálata alapján Józsa Krisztina és Szilágyi Szabolcs BME hallgatók terve került ki győztesként.

„Évek óta nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy hallgatóinknak olyan feladatokat adjunk, amellyel a szakmai kihívásokon túl a szociális és ökotudatos szemléletre is érzékenyítjük őket. A másik lényeges szempont, hogy meghatározó élményt jelent a leendő építészeknek, ha egy hallgatói terv megvalósításában és közösségi építésében részt tudnak venni már az egyetemi évek alatt.”

– magyarázta Dankó Zsófia, a BME egyetemi adjunktusa, aki Sugár Péterrel együtt, a Lakóépülettervezési Tanszék részéről szakmai mentorként támogatta a projekt valóra válását. A tavaszi eredményhirdetés után az építési munkálatok több ütemben, körülbelül 100 önkéntes bekapcsolódásával zajlottak – köztük hallgatók, oktatók, középiskolások, pedagógusok, szülők és DS Smith dolgozók –, hogy őszre birtokba vehesse a közel 300 diák és a 45 pedagógus a kültéri tantermet.

Az ökotanterem építészeti terve több szinten a természetet helyezi fókuszba; a konstrukció középpontjában egy élő fa áll, amit a pillangótetős építmény organikusan ölel körbe, az alapanyaghasználatban pedig a fenntarthatóság volt meghatározó, több mint 450 raklap beépítésével. A 200 nm-es szabadtéri pavilon különböző funkciókat rejt magában: a nagyobb egybefüggő térben tantermet, valamint kisebb, csendesebb gyülekezési pontokat szabadidős, kiscsoportos foglalkozások számára.

Józsa Krisztina és Szilágyi Szabolcs, az ökotanterem tervezői így fogalmazták meg koncepciójukat. „Olyan közösségi tereket szerettünk volna létrehozni, ahol jó tanulni és jó lenni.”

Sugár Péter: Ebben a térben mindenki megtalálja a helyét

„A 11 beérkezett pályamű közül a nyertes kiemelkedett magas építészeti színvonalával és azzal, hogy gyakorlatilag teljes körű megoldást adott, szinte az összes felvetett kérdésre, problémára – nyilatkozta Sugár Péter az Octogonnak. – A beépítési koncepció tovább fejlesztette az iskola meglévő alaprajzi térbeli rendszerét. A jelenlegi U-alakú beépítést befejezte azzal, hogy az iskola két párhuzamos épületszárnyát összekötötte és ezzel létrehozott egy jól értelmezhető udvarteret úgy, hogy az építmény átjárhatósága miatt ezt az aulához kapcsolódó udvart összekötötte a hátsó udvarral.

Az udvarhoz kapcsolódva anno az iskolához épült egy lelátó, kihasználandó a szintkülönbséget. Kiváló elképzelés volt, de ezt a lelátót – amely  az aula térből nyílik, és az idő múlásával leromlott és használaton kívülivé vált –, lezárták. A terv erre is jó megoldást adott: raklapokkal lefedte a lelátót, így egy remekül használható térsort hozott létre: aula – lelátó – fedett szabadtéri tanterem. Megoldotta tehát a lezárt udvar használati problémáját és építészetileg befejezte azt a beépítési gondolatot, amit a 80-es évekbeli épület elkezdett.
 

Formailag, építészeti részletmegoldásaiban is kiérlelt volt a terv. Ennek köszönhetően, kiviteli tervvé szinte változtatás nélkül tovább lehetett fejleszteni és meg lehetett építeni. Ha összehasonlítjuk a pályázati tervet és a megépült építményt, azt láthatjuk, hogy gyakorlatilag változtatás nélkül megvalósult a pályázati terv.”

De reagál-e valamiképp az ökotanterem a panelházas környezetre?

„Az iskola udvarát tízemeletes panelházak veszik körül, olyan az egész, mint egy aréna – magyarázta a szakmai mentor. – A lakókat nyilván zavarja a gyerekzsivaj, a gyerekeket/tanárokat meg az, hogy mindenki rájuk bámul. Az új fedett-nyitott tanteremmel-közösségi térrel ez a kérdés is megoldódott. A gyerekeknek lett egy olyan közösségi tere, amely intimitást ad nekik, ahová el tudnak bújni, ahol a saját kis világukat megvalósíthatják és megélhetik. Ezen túl, az új építmény „pillangótetős” formájú, felülről is érdekes látványt nyújt, jó ránézni.

Ráadásul az egyik meglévő fát magába foglalja a faszerkezet, a lombkoronája a tetőn túl kezdődik. Ez belülről is és felülről nézve is kellemes látványt nyújt és megjeleníti a természettel való harmonikus együtt élés gondolatát. Ez egy nagyon szép üzenet a városlakóknak, panellakóknak.”

Sugár Pétert a tantermi téren kívüli térhasználatról is kérdeztük: „Az alaprajzon jól látható, hogy a tanteremszerű nyitott tér mellett az építmény fedett átjáróként szolgál az aula felől indulva a hátsó udvar felé, ahol – az ökopavilon elindította gondolatot folytatva – az iskola magaságyásokat, biokertet hoz létre. Tulajdonképpen a pavilon egy fedett udvartér, amely nem definiált tereket is tartalmaz, egyszerűen jó ott lenni, és a gyerekek kreativitására van bízva, hogyan használják azokat. Megtalálja bennük a helyét a kuckóra vágyó alsó tagozatos és az inkább „bandázni” szerető felső tagozatos gyerek is. De mindezeken túl a tanárok sok szabadtéri órát tartanak itt, nagyon jól ki tudják használni a tér teremtette lehetőségeket.”

A DS Smith támogatásával megépült kültéri tanterem számos felnövekvő generációt segít közelebb vinni a természethez, hogy megértsék környezetüket, és hogy mennyire fontos azt megóvni. Ennek lehetőségét még több gyermek számára szeretné megteremteni a DS Smith, így tervei között szerepel, hogy a Nagykátán működő telephelyük közvetlen közösségét támogatva felépüljön egy újabb ökotanterem az iskola udvarán.

További képekért kattints a galériára!




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Ökotanterem a panelek között

Ökotanterem a panelek között

Helyi, egyetemi és vállalati összefogással zöld tanterem épült Békásmegyer lakótelepi negyedében.

Egyéniség, mégis igazi csapatjátékos

Egyéniség, mégis igazi csapatjátékos

Interjú a Radius B+S vezető tervezőivel a Graphisoft Park South fejlesztéséről.

Több, mint egy irodaház a 13. kerületben

Több, mint egy irodaház a 13. kerületben

A Skanska új életre kelti a Nordic Light Trio irodaház környékét a helyi közösség számára.

Hirdetés