Beszélgetés Kondacs András grafikus-rendezővel, az Animatiqua stúdió alapítójával
Budapest eltűnt arca elevenedik meg mozgóképeken a város 150 éves fennállása alkalmából, az animációs és imázsfilmeket is gyártó Animatiqua stúdió jóvoltából. A filmek hátteréről Kondacs Andrással, a cég alapítójával és a filmek ötletgazdájával beszélgettünk. Az interjú során a ma már megkerülhetetlen mesterséges intelligencia kérdésköre is szóba került. András amellett, hogy elmondta, milyen előnyeit látja a rohamosan fejlődő technológiának, a félelmeit is megosztotta velünk.
A 20. század eleji Budapestet elevenítitek meg hosszabb, rövidebb filmeken, archív fotók felhasználásával. Mi ösztönözött benneteket a projekt elindításában?
Régóta érdeklődöm Budapest épített öröksége iránt. Már gyermekkoromban csodálatosnak láttam a fővárost, de az is megmaradt bennem, mennyi foghíjtelek és a környezetétől elütő épület is található a városban. Elgondolkodtam, hogy eredetileg vajon mi állhatott az adott helyeken, majd elkezdtem ennek utánajárni. Nagyon nagy segítésemre volt ebben a folyamatban a Fortepan, ahol számtalan archív fotó fellelhető, melyek által megelevenedett előttem a város egykori arca. Mivel egy animációs és filmstúdiót vezetek, egyből megfordult a fejemben, hogy keltsük életre a századfordulós Budapestet. Először egy-két perces mozgóképeket készítettünk, most pedig egy közel húszperces filmen dolgozunk Pest, Buda és Óbuda egyesülésének 150 éves évfordulója alkalmából. A távlati terveink között egy egész estés film is szerepel. Eltűnt kastélyokról is elkezdtünk anyagot gyűjteni, így várhatóan ilyen tematikával is készítünk majd filmeket a jövőben.
Említetted, hogy az egyik forrásotok a Fortepan. Miből dolgoztok még? Esetleg építészet- vagy várostörténészekkel is felvettétek a kapcsolatot?
A Fortepanon fellelhető képek mellett folyamatosan keresünk egyéb archív anyagokat, így például rengeteg korabeli képeslapot vásároltunk, melyek szintén segítik a munkánkat. De ahogy feltételezed,
több várostörténésszel állunk kapcsolatban, hiszen fontos számunkra, hogy hiteles munkát hozzunk létre.
Amikor választanunk kellett, hogy mely épületeket dolgozzuk fel a filmben, építészekkel is konzultáltunk, hogy tisztában legyünk az adott házak építészeti jelentőségével, és megalapozott döntéseket tudjunk hozni. A most készülő filmünket illetően annyi kulisszatitkot elárulhatok, hogy Nyáry Krisztiánnal működünk együtt, aki nemcsak a város, hanem a valaha itt élt nagyjaink történeteit is jól ismeri.
Ezek szerint egyes épületek története mellett a lakóik sorsát is megismerhetjük?
Igen, feltűnik a filmben Molnár Ferenc, Nikola Tesla és a Weisz Erik néven született Harry Houdini is, továbbá Gustav Mahler, Liszt Ferenc, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Neumann János, Robert Capa és még sorolhatnám. A filmnek angol és magyar nyelvű változata is készül, az előbbiben nagyobb lesz a mozgásterünk, az utóbbiban a külföldön is közismert elődeink jelennek meg.
Mely megsemmisült vagy átépített épületeket láthatjuk majd a filmben?
Ez még nem teljesen nyilvános, de ízelítőként annyit elárulok, hogy készül egy nagyon látványos snitt a Gül Baba Türbéjét körülvevő épületről, de olyan képek is a birtokunkba kerültek, melyek által a Döbrentei tér eltűnt épített örökségét is képesek voltunk rekonstruálni. Kiemelt szerepet kap a filmben a régi Erzsébet híd, a Zwack és Dreher gyárak, illetve olyan emblematikus épületek is, mint az Operaház és a vele szemközti Drechsler-palota.
A dramaturgia mellett a technikáról is mesélj! Jól sejtem, hogy mesterséges intelligencia használatával is dolgoztok?
Ebben a projektben még nem igazán tudjuk használni az MI-t, egyelőre nincs azon a szinten, hogy képekből olyan minőségű animációt hozzon létre, ami megüti az általunk elvárt szintet. Ez nem azt jelenti, hogy a közeljövőben erre nem lesz lehetőségünk, hiszen nagyon gyorsan fejlődik a terület. Jelenleg kisebb munkafolyamatokban van a segítségünkre. Számos épületről csak egy-két gyenge minőségű fotó maradt fenn, például nem látszik megfelelően az épület frontja. Ezekben az esetekben a program elég jól ki tudja kalkulálni, hogy milyen volt az eredeti épület. Vagy ha egy személyről csak olyan fotó áll rendelkezésre, amelyen az arcnál sérült a kép, akkor azt is képes rekonstruálni. Az ilyen jellegű beavatkozásokat nem tartom etikátlannak, de
meglátásom szerint amellett, hogy üdvözíthetjük az MI-t, félni is lehet tőle a képalkotás terén.
Kérlek, hogy ezt fejtsd ki bővebben!
Az MI térhódításának etikai, politikai és társadalmi vetülete is van. Én ezek közül az etikaira látok rá leginkább. Ezen a téren kimondottan tartok a fake news-tól. Amikor mi magunk kísérletezünk az MI-vel, látjuk, hogy milyen egyszerűen lehet vele magas minőségű, valótlan képeket gyártani. Bárkit meg tudunk hamisítani hiperrealisztikus módon. Ez nagyon nagy károkat tud okozni. Nekünk nincs szándékunkban ilyen tartalmat gyártani, de nem lehet kétségünk afelől, hogy van, akinek ez etikailag nem okoz problémát. Gondoljunk csak bele, mi történhet, ha mondjuk egy nagybefolyású politikusról készülnek valótlan képek. Sok esetben még az avatott szemnek is nehéz megállapítani, hogy eredeti vagy fake képet lát. Ezen a téren mielőbb szabályozásra van szükség, ami meglátásom szerint nem az államokat fogja érinteni, hiszen nagyon lassan és bürokratikusan működnek. Nem ismerek olyan proaktív államot, amely ezt az exponenciális fejlődést le tudja követni. Szerintem ez a piac feladata lesz, ebben látom a realitást. Vélhetően olyan tech cégek fogják segíteni annak megállapítását, hogy valami fake news-e vagy nem, melyek az MI-t is fejlesztik. Ebben az esetben tovább fog nőni a tech cégek kezében a hatalom. Ebben elég jelentős veszélyforrást látok.
Ezek szerint te nem attól félsz, mint sokan mások, hogy az MI betörésével nem lesz szükség a munkádra?
Azt kell mondanom, hogy már a mi irodánk létszáma is kisebb az MI-t megelőző időszakhoz képest.
A kreatívok számára unalmas repetitív munkát jól és gyorsan ki tudja váltani. Az MI jó minőségű állóképeket készít, de a videogyártás terén is hamar automatizálható lesz, hiszen a film állóképek halmaza. A cégünk alaptevékenységeként imázsfilmeket készítünk, jelenleg egy sci-fi trailerét gyártjuk. Szinte én sem hittem el, hogy ezen a téren mikre képes az MI. Ma már el tudunk készíteni egy olyan trailert, amit nemrég csak a nagyköltségvetéssel rendelkező amerikai stúdiók voltak képesek. Kreatívként természetesen mi állunk a film mögött, viszont az MI olyan technológiát biztosít számunkra, ami eddig elképzelhetetlen volt.
Mit gondolsz, az emberi kreativitással is fel fogja venni a versenyt?
Úgy látom, hogy jelenleg nincs azon a szinten, hogy felülmúlja az emberi kreativitást. Ez viszont nem jelenti azt, hogy nem fogja elérni ezt a szintet, akár a közeljövőben. Szerintem nem kiváltani fogja, hanem átalakítani.
Azokat a kreatívokat fogja leváltani, akik nem hajlandók tudomást venni a technológia fejlődéséről és nem alkalmazzák az MI-t.
Ez így volt korábban is, gondoljunk csak arra, amikor az 1990-es években megjelent a Photoshop. Akik elkezdték használni, sokkal gyorsabban és hatékonyabban tudtak dolgozni. Működött a hagyományos technika is, viszont aki csak azzal dolgozott, lépéshátrányba került. Super 8-as kamerával is tudnánk filmet készíteni, manuálisan vágni, de ebben az esetben is hátrányba kerülnénk azokkal szemben, akik ezt digitálisan végzik. Abban azért bízom, hogy az MI a kreativitást nem tudja majd egykönnyen automatizálni.
Animatiqua | Web | Facebook | Instagram | YouTube
Az Animatiqua készülő Budapest filmjéből néhány Fortepan kép a galériánkban!
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
