Már ha valóban olyan lesz, amilyennek az O2DA megálmodta.

Autópályák, parkolók felszedve; megemelt toronyházak közt lebegő kapszulák közlekednek; alant a természet újrakolonializálja az emberi tevékenység egykori nyomait – bemutatjuk a malajziai O2DA építésziroda City of Tomorrow koncepcióját.

Ember alkotta város vs Anyatermészet

Még a mai napig is számtalan esetben horizontálisan terjeszkednek a városaink, ami a földterület elpusztításával jár. Folyamatosan pusztulnak az erdők: globálisan percenként mintegy 48 futballpályányi, világos tehát: ha ez a gyakorlat nem változik, az Anyatermészet egészét ember alkotta környezet váltja fel – írják a malajziai építészek, akik úgy látják, hogy „a globális koronavírus-járvány a Föld megbetegedésének közvetett jele lehet”.

A koronavírus-járvány

A Covid-19 már több mint egymillió áldozatot szedett világszerte, a következményeit pedig mindannyian ismerjük: karantén, az érintkezések minimalizálása, otthoni munkavégzés, távolságtartás, állandó maszkviselés és kézmosás. Az O2DA felteszi a kérdést: hogyan éljünk a jövőben, ha nem vagyunk képesek tartósan megfékezni a külső környezetünket szennyező vírusok gyarapodását?

Új korszak

A technológia segítségével számos akadályt legyőztünk: a dróntaxik szinte korlátlan mozgási szabadságot nyújtanak, az onilne meetingeken úgyszólván bármikor találkozhatunk bárkivel, mégis szükséges volna megtalálni az egyensúlyt a járvány idején fennálló izoláció és az emberi interakciók szabadsága közt.

A technológiai változások a társadalmat és a városokat is formálják. A világjárvány válsága, és a természeti környezet hanyatlása korszakhatárt jelöl, ami újfajta interakciókat követel, és a természet felszabadítását. Az ázsiai építészek olyan jövő városa víziót kínálnak, amely a munka, a hétköznapi élet és a mobilitás infrastruktúráját tökéletes egységbe kovácsolja:

„Nulla alapterület-pazarlás, nulla úthálózat, nulla erdőirtás és nulla külváros. Megemelt, önfenntartó tornyok apró repülő kapszulákkal alkotnak hibrid teret élethez és munkához. Élet, munka, utazás egybefonódik. Az érintetlenül hagyott erdők és folyók regenerálódnak, majd virágzásnak indulnak.” 

A várost önfenntartó tornyok sokasága alkotja, melyekben az élet minden tevékenysége elvégezhető. Minden toronyban található meeting platform, ahol az egyes kapszulák fizikailag is találkozhatnak egy ellenőrzött, fertőtlenített környezetben. Van vásárlóutca a hétköznapi igények kielégítésére, sportkomplexum többféle pályával.

Miután valaki csatlakozott a toronyhoz, eldöntheti, hogy a kapszulában maradva annak üvegfalán keresztül lép kapcsolatba másokkal, vagy pedig kiszállhat és fizikailag is kapcsolatba kerülhet velük a központi interakciós platformban. Ez utóbbi helyszín egy ellenőrzött utca, találkozóhely, de utazhatunk is az emeletek közt, és felkereshetjük a szomszédos kapszulákat.

A torony alsó részére tervezett orvosi központ karanténként funkcionál, reagálva a pandémiás helyzetre. Ez az ellenőrzőpont a városba való ki- és belépés előtt. A tornyokat megemelt hidak hálózata köti össze, ezeken közlekedhetnek a kapszulák és az emberek. A városokat szintén hidak kötik össze.

A flotta

Talán mondanunk sem kell, hogy a repülő kapszulákat tiszta energia hajtja, és míg egy részük szabadon cirkál a tornyok közti végtelen térben, a többiek a tornyok töltőin dokkolnak. Bár eddig csak a kisebbekről volt szó, a terv számol tömegközlekedési és szállító kapszulákkal is – mindezek utazását pedig automata navigációs rendszer irányítja.

Mivel az egész várost a magasba emelték, alant szabadon burjánozhat a természet, új ökoszisztémák kolonizálják az egykori autópályák és parkolók területét. Szabadidőt tölteni vagy akár tudományos céllal továbbra is látogatható a természet, amelyet immár érintetlenül hagy az emberi tevékenység.

City of tomorrow
Projekt év: 2020
Helyszín: rugalmas
Tervezők: Edric Choo Poo Liang, Lim Min Syn




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Egészen elképesztő lesz a jövő városa

Egészen elképesztő lesz a jövő városa

Már ha valóban olyan lesz, amilyennek az O2DA megálmodta.

Az ember, aki a harmincas években megtervezte a hatvanas éveket

Az ember, aki a harmincas években megtervezte a hatvanas éveket

Norman Bel Geddes neve az utóbbi időben feledésbe merült, holott az ipari formatervezés korszakalkotó zsenijéről van szó.

Budapest100 és Bauhaus

Budapest100 és Bauhaus

A Budapest100 a művészeti iskola város- és gondolkodásformáló hatását is vizsgálja.

Hirdetés