A neoreneszánsz palota az Optinvest fejlesztésében újul meg.
A történeti értékek tiszteletben tartásával, de korszerű irodai körülményeket biztosítva újul meg a Károlyi kertre néző Dreher palota. A felújítás terveit jegyző Pyxis Nautica közzétette a látványterveket, amelyet elsőként lapunk közöl.
Korábban beszámoltunk az Optinvest budapesti irodafejlesztéseiről, melyek egytől egyik nívós 19. századi palotáknak adnak új életet. Ezek között szerepel a Belváros szívében álló neoreneszánsz homlokzatú Dreher palota is. Az épület a Dreher család téli rezidenciája volt, a nyarakat a szintén tulajdonukban álló martonvásári Brunszvik kastélyban töltötték.
Az épület számtalan átépítésen esett át, neoreneszánsz homlokzatát például Hajós Alfrédnak köszönheti, akinek életművében nem tipikus a historizáló felfogás. A Károlyi-kertre néző, nagyjából 1000 négyzetméteres gyöngyszemre 2021-ben lett figyelmes Dobos Máté, aki hosszútávú befektetési lehetőséget látott a leromlott állagú, de kopottságában is visszafogottan elegáns palotában, és meggyőzte az akkori tulajdonost, hogy ebben az állapotban a ház kiadhatatlan.
  |
A Ferenczy István utca 20. szám alatti telek többszáz éves múltra tekint vissza. A korabeli térképek tanúsága szerint annyi megállapítható, hogy 1785-ben, az akkor 473-as helyrajzi számmal jelölt telken már állt egy, a mai beépítési vonalat nagyjából követő épület. A lakóház építésének idejéről, alaprajzi kontúrján kívüli pontosabb elrendezéséről azonban nincsenek információink. Az 1853–1858. évi sajtóból megtudhatjuk, hogy ezekben az években a vizsgált telken lévő épületben működött Várady Ádám magán nevelőintézete, melyben 35–40 bentlakó diák lakhatott.
A Beregszászy Lajos tulajdonában lévő épület 1884-es átalakítási tervét Tutkovich István építőmester írta alá. A terv értelmében ekkor bontották el a belső udvar építményeit, köztük az illemhelyet, ugyanis bevezették a szennyvízcsatornát. A téglafalas, gerendasoros fafödémmel rendelkező egyemeletes lakóépület ekkor új homlokzatot is kapott: a nyíláskiosztás valószínűsíthetően sokat nem változott, ellenben az építészeti tagozatok a historizmus jegyében megújultak.
Paul Pál tulajdonos 1922-ben Hajós Alfrédot kérte fel lakóépületének áttervezésére, aki az első tervváltozat esetében a teljes meglévő épület bontásával számolt, és az új épületet úgy alakította volna ki, hogy belső udvara a szomszédos ház udvarához közvetlenül csatlakozzon. A teljes bontást végül elvetették, a főbb átalakítások leginkább csak a belső közlekedő rendszert, az első emelet kialakítását, illetve a főhomlokzatot érintették, ahol számos válaszfalat kibontottak, ami a két világháború közötti időszakban elterjedt központi tér, a hall létrehozására adott lehetőséget. A főhomlokzat gazdag neoreneszánsz/neobarokk díszítést kapott, és nyíláskiosztása is megváltozott, lényegében máig őrzi az 1922-es kialakítást. Hajós tervei alapján a házat később egy padlásszinttel egészítették ki.
  |
A házat 1926. november 2-án 2 000 000 000 koronáért korának gazdag iparmágnása, Dreher Jenő és neje, született Haggenmacher Lily vásárolta meg, akik 1927-ben újabb átalakításokat eszközöltek. A korábbi módosítást végző tervezőt, Hajós Alfrédot kérték fel a tervek kidolgozására, aki az udvar felől újabb emeletráépítéssel bővítette a házat. 1928-ban Sorg Antal építőmester, az előző bővítés kivitelezőjének tervei alapján újabb bővítést hajtottak végre a lakóépületen, az utcai traktust is megemelve. A gróf Károlyi utca 20. szám alatti lakóépület Dreher Jenő 1949-ben bekövetkezett halálát követően, 1952-ig a Dreher család tulajdonában maradt, ekkor azonban államosították az ingatlant. Ezután az épület különböző fővárosi vállalatokhoz került.
Építészeti koncepció
Story és History – a történelmi rétegek felfejtése és kiegészítése
Az épület fordulatos története, későbbi átalakításait végző híres tervezője és nívós belvárosi lokációja, valamint jól sikerült, arányos, de gazdagon díszített homlokzata miatt fontos és szerethető épület a Károlyi-kert határán. Ezeket észben tartva kell az épületet áttervezni, részben elbontani és hozzáépíteni. Az építés mindig egy adott, kialakult állapothoz való hozzányúlást jelent az aktuális igényeknek és szabályoknak megfelelve – a helyi védettséget eredményező Hajós féle átalakítás is egy átalakítás során keletkezett.
A tervezők ehhez a történethez írják hozzá a maguk epizódját.
Az épület utcafronti tömegét, traktusát megtartjuk, felújítjuk, azonban az építészettörténetileg és építőművészetileg kevésbé értékes, valamint átépítésekkel leginkább megbolygatott hátsó szárnyat elbontjuk és egy korszerű épületszárnnyal egészítjük ki a megmaradó traktust. A hátsó bővítés építészeti karaktere nem akar konkurálni a neoreneszánsz főhomlokzattal, egy nyugodt, szabályos, nyitott homlokzatú hátsó szárny épül, melynek a historizáló épületrész kőszínű műkő homlokzatával egyszínű kő vagy beton homlokzatburkolatot kap, jelezve, hogy abból az anyagból gyúrjuk tovább az épületet, amiből elődünk ezt már kifaragta, mi csak nagyobb és pontosabb, fejlettebb technológiájú csapásokkal faragjuk a testet. A végeredmény egy egynemű, elöl neoreneszánsz, hátul semleges de modern forma.
  |
Belsőépítészet nélküli építészet
Az épületet belülről is megtervezzük, nem csak kívülről, felkészülve arra, hogy ezt egy cég, egy vállalkozás fogja használni székháznak, irodaháznak, reprezentációra és munkára. Igyekszünk olyan szerkezeteket, megoldásokat tervezni, melyek önmagukban egyszerre betöltik a tartó-, térelválasztó és esztétikai funkciókat. Előregyártott betonfelületek, rétegelt fa felületek, csiszolt beton padló, látható, de rendezett gépészeti és elektromos vezetékek jelennek meg. A belsőépítészet az akusztikára és a mobilbútorokra szűkül.
A Károlyi-kert folytatása
Az új épületszárny alatt teljes alápincézés készül, melyet vastag földtakarójú intenzív zöldtető fed majd, melyre mini-erdőt tervezünk, mintha a Károlyi-kert futna be a kapualjon. A pince kb. 150 éves falainak bizonyos szakaszait megtartjuk a műemlékvédelem kérésének megfelelően, mely tovább őrzi a múlt század építőmestereinek keze munkáját.
Tervezett állapot, tervezési program
Az épület utcafronti szakasza földszint + két szintes, műpala fedésű nyeregtetős. A hátsó hosszanti épületrész pince + fsz + két emelet + tetőteres, műpala fedésű félnyeregtetővel. A hátsó front pince + fsz + 3 emeletes, bitumenes lemezzel fedett lapostetős. A megrendelői igény az épület értékeinek megtartása mellett az irodaház funkció kihasználása átépítés során megnövelt alapterülettel.
Az épület legértékesebb része a neoreneszánsz kialakítású Hajós féle főhomlokzat és a korabeli térszerkezet, valamint a kapualj, lépcsőház.
Az utcafronti traktust az eresz alatti mezőben alapvetően meghagyjuk, belső felújítás történik. A hátsó „L” alakú épületszárnyat elbontjuk. A hátsó udvarba a korábbi beépítés körülbelüli helyére új, kisebb belmagasságú épületrészt tervezünk, mely körülbelül az elbontott rész mentén találkozik a meglévő-megmaradó épületszárnnyal. Mivel a kerületi szabályok lehetővé teszik egy pince + földszint + 4 emeletes hátsó rész kialakítását, azt kihasználjuk, az így kialakuló új tetőhöz igazítjuk az utcafronti traktus tetejét. Így az eredetileg 40 fok körüli utcafronti tető – mely a Hajós féle átalakítás során kb. 20 fokosra módosult – ismét 40 fokos dőlésszöggel épül újjá a hátsó épületrésszel közös tetőgerinccel. Az utcafronti tetőgerinc tehát megemelkedik, így jön létre egy egyszerű geometriájú, városszövetbe illeszkedő cserép- és fémlemez fedésű tető, mely összefogja a meglévő és új épületrészeket.
A meglévő-megmaradó műkőburkolatos és vakolt homlokzatokat és azok nyílászáróit rekonstruáljuk. Az új belső udvari homlokzatok korszerű szerkezetekkel és szerelt kő / beton homlokzatburkolattal, nagy nyílásokkal épülnek. Az új épületrész teljesen alápincézett konferenciaterem funkcióval, mely felett intenzív zöldtető rétegrendet alakítunk ki.
Optinvest Zrt. | Web | Facebook
Pyxis Nautica | Web | Facebook | Instagram
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
