Olimpia és politika

A Blinken OSA Archívum bemutatja az Olimpia és politika – Berlin / Barcelona 1936 című kiállítást.

A berlini nyári olimpia és az Olimpíada Popular 80. évfordulója alkalmából a Blinken OSA Archívum bemutatja az Olimpia és politika – Belrin / Barcelona 1936 című kiállítást, amely azt vizsgálja, hogy ezek a nemzetközi sportesemények hogyan váltak az ideológiai harc terepévé a súlyosan átpolitizált 1930-as években, és hogy a kétfajta olimpia hogyan tett szert eltérő politikai jelentőségre. A kiállítás archívumi forrásokat (híradórészleteket, filmeket, fotókat stb.) felhasználva mutatja be a berlini játékok kéthetes látványosságát, a barcelonai munkásolimpia szemüvegén keresztül, bemutatva azt a háborút is, amit a berlini olimpiával a náci ideológia oly pompásan és hatékonyan propagált.


 
1936 nyarán két európai város is nagyszabású sportesemények megrendezésére készült: míg Berlin a XI. nyári olimpiai játékokat készítette elő, addig Barcelona az Olimpíada Popularra (Népek Olimpiája vagy Munkásolimpia) készült, amely alternatívát kívánt nyújtani a náci rezsim által szervezett, erősen ellentmondásos olimpiai játékok ellenében. A berlini játékok megnyitását fanfárok, Richard Strauss zenéje, és az olimpiai harang hangjai hirdették. Barcelonában az Olimpíadán részt venni szándékozó munkások ezreinek énekét elsöpörte a háború zaja. A tervezett megnyitó ünnepség előtt egy nappal Francisco Franco tábornok és csapatai katonai puccsot hajtottak végre. Bár a Munkásolimpia meghiúsult, néhány sportoló Spanyolországban maradt, hogy a köztársaságiak oldalán harcoljon a spanyol polgárháborúban. Ez a két sportesemény azonban nem csak a kezdésük körülményeiben különbözött. A berlini nyári játékok és az Olimpíada Popular szervezőinek alapvetően más elképzelései voltak a sport társadalmi és politikai jelentőségéről, és ezeket az eszméket radikálisan eltérő módon is kommunikálták a nemzetközi sportközösségek és a nagyközönség felé. A berlini játékokkal a náci rezsim ugyan sokat tett azért, hogy nagyszerűségét és pompáját demonstrálja a látványos épületekkel, dekorációkkal és médiakampánnyal, mégis, legelőször Barcelonában és a spanyol polgárháborúban tapasztalhatta meg a világ az ilyen propagandisztikus törekvések valódi következményeit.
 
Megnyitó: 2016. június 23. 18:30

A kiállítást megnyitja:
Rév István, a Blinken OSA Archívum igazgatója
Müller-Verweyen, a Goethe Intézet igazgatója
Inaki Abad Leguina, a Cervantes Intézet igazgatója
 
A megnyitón bemutatjuk:
 Richard Strauss: Olympische Hymne (felvételről : Leon Botstein & American Philharmonic Orchestra), ezzel egyidejűleg “Deutsch Richard: Németországi utam, 1936” című  privát filmrészlet premierje (OSA, Forgács-Archívum),
 
Hanns Eisler: A barcelonai olimpia himnusza; a zenei programmal párhuzamosan 1936-os filmhíradók a barcelonai polgárháború kezdeti időszakából
Előadja: az Osingers (a Liszt Ferenc Zeneakadémia hallgatóiból alakult kamarakórus), Hajzer Nikolett vezénylésével
 
Teljes program: www.osaarchivum.org
 
Centrális Galéria, Blinken Osa Archívum
Partnerek: Goethe Intézet, Cervantes Intézet
A kiállítást tervezte: Rajk László
Kurátorok Gwen Jones, Székely Katalin, Blinken OSA Archívum
 
 forrás: sajtóközlemény

 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Japán önbecsülés, olimpia és építészet

Japán önbecsülés, olimpia és építészet

Az 1964-es tokiói olimpia visszaadta Japán önbecsülését és erejét.

Puskás, a bizarr anime figura

Puskás, a bizarr anime figura

Foci helyett a lovaglás és a vízilabda a különleges képessége, és szamurájkardot visel.

Az 1964-es tokiói olimpia visszaadta Japán önbecsülését, mindez azonban nem ment volna az építészet nélkül

Az 1964-es tokiói olimpia visszaadta Japán önbecsülését, mindez azonban nem ment volna az építészet nélkül

Japán újjászületésében és annak megmutatásában elvitathatatlan szerepe van az építészeti tervezésnek.

Hirdetés