Élvonalban

Hogy vélekednek a Graphisoft szakemberei a digitalizáció és építészet kapcsolatáról?

Messze már az az idő, amikor a digitalizáció az építészetben a számítógéppel történő rajzolást jelentette. Az OCTOGON online szeptemberi, digitalizáció és építészet tematikája kapcsán a Nemetschek Csoport tulajdonában álló, idén 40 éves Graphisoft SE vezető szakembereivel beszélgettünk a jelen és jövő irányairól és kihívásairól.
 

 

Beszélgetőtársaink:

  • Reicher Péter, építőmérnök, jogi szakokleveles mérnök. 10 éve a Graphisoft Magyarországért felelős igazgatója, feladata a magyarországi piaci pozíciók kiépítése és fejlesztése, a GRAPHISOFT és a Nemetschek Csoport építőipart támogató termékeinek bevezetése a magyar piacra. 
  • Szolnoki Tibor, senior manager of product marketing, építészmérnökként végzett a BME-n a kilencvenes évek elején. Phd témája a Középülettervezési Tanszéken már a digitalizációval volt kapcsolatos. 25 éve dolgozik a Graphisoftnál, feladata a cég termékeinek ismertetése és népszerűsítése érthető és emészthető nyelven az értékesítők és felhasználók felé.

 

Reicher PéterSzolnoki Tibor


Fiatal építészekkel beszélgetve az derült ki számomra, hogy keveslik az Archicad oktatását az egyetemen – persze valahogy mindenki megtanulja. Hogy lehet hatékonyan kommunikálni az Archicad-et az oktatásban?

A BME-n három angol és három magyar nyelvű kurzus van, azonnal betelik mindegyik. Az egyetemi oktatásnak véleményem szerint nem a szoftver megtanítása lenne a célja, hanem digitálisan kéne oktatni, már a feladatokat is kiadni, tanítani. Várjuk mi is az átállást, annak érdekében, hogy a felsőoktatásból digitálisan jól képzett mérnökök kerüljenek ki. Magyarországnak hallatlan előnye, hogy az Archicad itt van helyben, magyar nyelven elérhető, tanulható. A Graphisoftnak nagyon jó kapcsolata van az egyetemekkel, sőt középiskolákkal is, közvetlen visszajelzésünk van a diákoktól. Nagyon jó példákat látunk Debrecenből, Győrből, most jön ki az első évfolyam a BME építőmérnöki karáról, ahol már kötelező volt a BIM oktatás. Ott vagyunk a diploma bírálóbizottságokban is, látjuk, hogy milyen tudással jönnek ki a hallgatók. A következő lépés, hogy ez a tudás beépüljön az iparba is. 


A Graphisofthoz is válogatnak ilyenkor munkatársakat?

Nagy előny, hogy oktatóként is jelen vagyunk az egyetemeken, első kézből látjuk, ki az, aki alkalmas lehet. Van egy gyakornoki programunk, akár az angol, akár a magyar képzésből fogadunk diákokat, ami aztán átalakulhat teljes idejű alkalmazássá. Évente száz kollégát veszünk föl a céghez, ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy minden harmadik napon belép hozzánk két ember. A magyar építész praxisok 91 százaléka az Archicad-et használja, nekik csak egy folyamatos tudásbővítésre van szükségük, ezért odafigyelünk arra, hogy az oktatás naprakész legyen. 


Amikor én megtanultam az Archicad-et a kilencvenes években, a 7.0-nál tartottunk, és annak is csak a töredékét használtuk ki, most szeptemberben a 26.0 jött ki. Évente kiadnak egy frissítést, tudja ezt a hazai építész szakma követni?

Száztíz országban vagyunk jelen, sok helyről ismerős a probléma. De a hatékonyságnak éppen az a mércéje, hogy milyen módon használja egy-egy praxis, iroda a rendelkezésre álló eszközt. Mi a nemzetközi tapasztalatokra építve bővítjük a lehetőségeket, természetes, hogy nem mindenhol van mindenre szükség, de nekünk az összes létező igény előtt kell járnunk, ahogy ezt 40 éve tesszük. Amikor ide megérkezett a Covid, mi már 3-4 éves tapasztalattal rendelkeztünk a távolról végzett csoportmunkáról, arról, hogy lehet a szakágak információit a felhőbe feltenni – nem ért váratlanul a kihívás.

 

 

Mik a fejlesztés főbb irányai?

Az egyik, a szakágak együttműködési lehetőségének megteremtése, amit kiegészít az üzemeltető, tulajdonos, további szereplők. A digitalizációnak nem a modell vagy a dokumentáció, akár a kommunikáció felgyorsítása az igazi értelme, hanem hogy az épületre vonatkozó digitális adatbázishoz bárki, aki az épülettel kapcsolatban lesz, hozzáférjen. Ez az információ-halmaz megmarad, frissíteni lehet, ez alapján lehet döntéseket hozni. Az életciklus-támogatás olyan irány, ami újabb forradalmat fog hozni a digitalizáció területén. A BIM-mel (Building Information Modeling) foglalkozó konferenciákon új slágerfogalom a „digital twins” – a kétirányú kapcsolat a modell és a valós épület között. A modell segítségével lehet vezérelni az épület működését, de az épület is ad visszajelzéseket az állapotáról, és ennek alapján lehet például karbantartani. Az építőipar sokáig nagyon konzervatív szegmens volt, de a digitalizáció az elmúlt évtizedekben forradalmasította – nekünk, szoftverfejlesztőknek külön kihívás, hogyan tudjuk a felhasználóinkat folyamatosan szinten tartani, nem áll meg a feladatunk az újabb és újabb termékfrissítések kidolgozásánál. A Graphisoft létrehozta a Graphisoft Learn nevű online oktatási felületet, amelynek egy része önállóan is elsajátítható, de vannak hibrid, trénerrel támogatott képzések is. Ezen kívül itthon is nagyon népszerű a speciális BIM menedzserképzés, olyan szakembereké, akik az egész komplex folyamatot kézben tudják tartani. Külföldön a digitális tervezés már beépült az egyetemi alapképzésbe, gondolkoznak az egyetemek a posztgraduális szakmérnöki képzésen is. 

 

Az Archicad-et szinte minden építész használja valamilyen szinten, de a magyar építészeti praxisban sok a kis vállalkozás, nekik mennyire éri meg mélyebben beleásni magukat a témába?

A BIM a kis magyar építészirodák hatékonyságát is jelentősen befolyásolja, ezzel tudnak adatokat tárolni, szakágakkal kommunikálni – például Magyarországon a statikusok 90 százaléka néhány fős irodában praktizál. Ebből az következik, hogy nem csak a felhőkarcolókra kell a BIM fejlesztésekor gondolni, hanem ezekre az adatbázisokra is. A naprakész információt tehát a kis irodákhoz is el kell juttatni. A hatékonyság ott dől el, hogy ki milyen szinten használja a rendelkezésére álló szoftvereket.

Nincs olyan, hogy BIM szoftver – a szoftvert kell „BIM-ül” használni.

A nemzetközi szabványok előbb-utóbb a kis irodákat is rá fogják kényszeríteni a fejlett digitális megoldások elsajátítására. Németországban például már csak nyílt BIM formátumban lehet feltölteni a terveket az engedélyezési platformra. A másik terület a fenntartható építészet, itt is olyan szabályozott követelményeket kell teljesíteni, amit csak a digitális technológia segítségével lehet teljesíteni. A digitalizáció használata attitűdváltás kérdése. Míg egy ház elkészül, nagyon sok szereplőnek lesz köze hozzá, őket a digitalizáción keresztül össze lehet kötni – akár van vírus, akár nincs. Bármilyen kicsi vagy nagy, országon vagy szakágon átnyúló folyamatba be tudnak a magyar építészek kapcsolódni az Archicad technológiája által. Megfelelő digitális tudással bárhol kaphatnak munkát

 

Aidea, Fülöp-szigetek

Felhasználói szempontból ez azt a fejlesztési irányt feltételezi, hogy a használatot egyszerűsítsék…

A 26-os verzió esetében egész konkrétan ez volt a mottó: stay focused design more (azaz maradjon fókuszban, töltsön több időt a tervezéssel). Arra koncentráltunk, hogy a folyamatokat minél egyszerűbbé és hatékonyabbá tegyük, kiváltsuk a repetitív lépéseket így több időt hagyva a kreatív munkára. A szakágakkal történő együttműködés vonatkozásában nagy előrelépés a Graphisoft történetében is, hogy egy gépészeti tervező program (DDScad) is a cég része lett. A másik terület ebben a statikai tervezés, a 26-os verzióban a tervezés kulcsmozzanata, az analízis-modell közvetlenül az Archicad-ben előállítható. A fenntarthatóság (sustainable design) terén szintén bővült a paletta, az egyes anyagokhoz illetve szerkezetekhez a BIM-ben közvetlenül hozzá tudunk rendelni olyan alap adatokat, amik a tervezéshez szükségesek – ezek a szoftverbe már be vannak építve, nem kell az építésznek keresgélnie. Egy-egy új Archicad-verzió kiadása arról szól, hogy figyeljük a világban, a piacon zajló folyamatokat, az felhasználóktól, egyetemektől kapott visszajelzéseket, és ezt a tudást építjük bele a csomagba. Folyton frissülni persze kétélű dolog, feltételezi, hogy a felhasználók tudását is frissen tartjuk. A termékfejlesztés az egész „ekoszisztéma” – a kapcsolódó szoftverek, a platform, ahol ezek összejönnek, és a szolgáltatások, ahol meg lehet őket tanulni – frissítését is jelenti.

 

Sokan az Archicad-et teszik felelőssé itthon a hazai építészet elsivárosodásáért. Ha elemkészletekből lehet tervezni, az valóban csábít némi szellemi lustaságra, erről mi a véleményük?

A hazai építészeknek nagyon nagy szerencséjük van, a világ legjobb szoftvere nagyon rég óta ott van az asztalukon. Ezzel a szoftverrel görbe vonalat is lehet tervezni, sőt, kiszámolja a görbe vonal összes szakági konzekvenciáját. Egy Zaha Hadid házat csak számítógéppel lehet megtervezni.

Nem a program a hibás a derékszögben, az Archicad nagyon flexibilis program, olyan szinten lehet használni, amilyen szinten szükség van rá. 

Egy hullámzó szalag alakú tetőszerkezetet, amit egy szalvétára – bal kézzel – felskiccelt az építész, olyan szintig tudunk megmodellezni, hogy nem csak a formát lehet megalkotni, de geometriailag optimalizálni lehet hozzá a szerkezetet, a lefedést, az anyagmennyiséget, stb. A grafikai programban megalkotott modellhez aztán az Archicad-ben lehet hozzárendelni a műszaki tartalmat – ez a BIM működésének a lényege. A parametrikus tervezés például nem arról szól – ma még – hogy megnyomok egy gombot és kijön egy ház. Az ilyen programok, mint például az Archicad-del összekapcsolt Grasshopper alkalmazásával, sokkal több tervezési opció közül választhatja ki a legjobbat az építész. 

 

Mivel lehet meggyőzni a még ódzkodókat a BIM előnyeiről?

A Nemetschek cégcsoport részeként az Archicad a korai tervfázistól a kivitelezési dokumentáció leadásáig tartó periódusra fókuszál, alapvetően a modellezés, dokumentáció, együttműködés lehetőségét nyújtja. Minden egyéb területen, ami azóta fókuszba került az építészet körén belül – úgy mint a vizualizáció, a parametrikus tervezés, a fenntartható design – együttműködik az ezen a területen legjobb szereplőkkel. A Grasshopper a kézi rajzot le tudja modellezni, de nem tudja, miből lesz majd az a vonal, és hány kiló. A BIM nem a programokat jelenti, hanem egy folyamatot: hogy a szalvétán megjelenő skiccet egy grafikai program geometriává alakítja, amit egy csúszka segítségével optimalizálni lehet, az Archicad ezen adatok alapján megépíti ugyanezt a bonyolult modellt, és hozzáteszi az építészeti tartalmat. Egy digitális adatbázisból dolgozik mindenki; van, aki csak egy vonalat húz, van, aki megmodellezi, más kiszámolja, a harmadik megcsinálja a költségvetést – mindezt egyetlen adatbázisból – ez a BIM lényege. Óriási lehetőséget tartogat az építészek számára, akármekkora léptékben dolgoznak. Ha ismerik a digitális lehetőségeket és élni tudnak vele, egy távoli kis faluból is becsatlakozhatnak specialistaként akármekkora munkába. Az ukrajnai építészek közül nagyon sokan most így dolgoznak külföldre. 

 

Archimatika, Ukrajna

Nagy különbség van a magyar és a külföldi piac között?

Azt gondolom, hogy igen. Versenyhelyzetben mindenki rá van kényszerítve, hogy a legfejlettebb technológiát keresse, itthon ez lassabban zajlik. A 2008-as válságra nálunk az építési szektor nagyon nehézkesen reagált, a most kialakuló helyzetben már rugalmasabban alkalmazkodik, és ebben a digitalizáció lehetőségeinek ismerete nagy segítség lehet, akár az építőipari cégek, akár a tervezők esetében. Ennek a tudásnak az átadásában mi az építész szakmai szervezetek kötelező képzéseiben például örömmel partnerek lennénk. A magyar építész társadalom két véglet között mozog. Mivel már nagyon régen, a kezdetektől itt volt az Archicad a piacon, vannak, akik magas szinten alkalmazzák és világszínvonalú külföldi projektekben is részt vesznek vele, de többen vannak, akik továbbra is csak digitális rajzeszközként használják. 

 

Mik a jövő kilátásai?

A nagyon fejlett építőiparral rendelkező országokban, mint például Japán, a jövő a general contractor modellé, ahol minden egy kézben fut össze, itt elengedhetetlen a BIM, és ez a bedolgozó kisebb cégeket is rá fogja kényszeríteni a digitális technikák mélyebb ismeretére. Hogy hozzánk ez hogy fog betörni, az egyelőre kérdés. Magyarországon a legnagyobb piaci szereplők már elkezdték a BIM alkalmazását, az iparban is jelen van. Új szereplőként megjelent az állam, néhány nappal ezelőtt új miniszteri biztost neveztek ki Dányi Gábor személyében, akinek a digitalizáció elősegítése és szabályozása is a feladatai közé tartozik. Jelenleg rengeteg beruházást leállítottak, az építéspolitika láthatóan abba az irányba tereli az ágazatot, hogy a felszabaduló idő és kapacitás a tervezésre fordítódjon. Tapasztalatunk alapján a tervezésre fordított többlet figyelem akár 15%-os megtakarítást is eredményezhet a későbbi kivitelezés során.

A magyar építészek számára hatalmas lehetőség, hogy magyar nyelven, helyben juthatnak hozzá világszínvonalú ismeretekhez. A világ leginnovatívabb építész-szoftverfejlesztői vagyunk, idén lett a Graphisoft 40 éves, pontosan egy időben indult azzal, hogy világszerte elkezdődött az építés digitalizációja. Történelmi pillanat volt, és azóta is egy történelmi ívet ír le a cég fejlődése.

Nagy büszkeség, hogy az Archicad legújabb verziójának „arca”, referenciája idén első ízben lehetett egy magyar épület: a Szervita téri irodaház

 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Megújult és kiegészült a Terrán AddOn (X)

Megújult és kiegészült a Terrán AddOn (X)

Már a Terrán Generon is elérhető a felületen.

40 éves szolgálat | Graphisoft

40 éves szolgálat | Graphisoft

Születésnapja alkalmából nyilvánosságra hozta jövőbeli, online terveit a Graphisoft.

„Első magyar gyártóként csatlakoztunk a pCon közösségéhez”

„Első magyar gyártóként csatlakoztunk a pCon közösségéhez”

A Plydesign teljes kollekciója elérhető mostantól a pCon adatbázisában.

Hirdetés