TOP TRIÓ elnevezésű sorozatunkban mindig egy-egy általunk felkért építésziroda fejti ki a véleményét három kedvenc épületéről – építészek építészekről.

Építészek méltatják kortársaik munkáit, kiemelve a 2021-ben, illetve a közelmúltban megvalósult három kedvencüket – ez a TOP TRIÓ. Ezúttal Szabó Leventét és az általa alapított Hetedik Műtermet kérdeztük. 

„Az irodalom ugyanis nagyon finom szerkezet. Hogy itt mi a jó meg a rossz, azt nem olyan könnyű megmondani, mint például a vaskohászatban vagy a házi kolbász esetében. Két pont az két pont, futballban ez biztos. Az irodalomban ez másként van, se a siker, se a sikertelenség nem mérce.”  (Esterházy Péter: Láthatatlan történetünk)

„Létezik egy építészeti hagyomány, amely egyre inkább rejtett zugokba húzódik vissza, ám amellyel ha időről-időre akarva-akaratlanul találkozunk, otthonosabbnak, belakhatóbbnak tűnik az az építészeti világ, amelyben nem ideológiák, üzenetek, manifesztum-igényű épületek vagy építészetnek álcázott konfekciótermékek között botladozunk, hanem az épített tér szellemi és fizikai értelmű belső tektonikájának ereje és hitelessége az egyetlen fokmérője a minőségnek. Ilyen munkákkal találkozva, felfrissülve a lelkesítő élményektől nagyobb kedvvel és megújult hittel húzódhatunk vissza ismét saját zugainkba, megkísérelve egy-egy árnyalattal magunk is hozzájárulni e hagyomány végtelen gazdagságához” – jegyzi meg Szabó Levente.  


1. Ház Pismányban

Tervezés: 2017–2021
Kivitelezés: 2018–2021
Építész tervező: Valkai Csaba DLA
Fotók: Danyi Balázs

„Ez a kis ház annak tanúja, hogy milyen nagyszerű tervezői stratégia, amikor a tervező figyelme maximálisan összpontosul a helyre, minden mozdulatában arányos, éppen akkora és éppen olyan, ami még hozzátesz, s nem elvesz a hely karakteréből. Bizonyítékot látunk, hogy lehet egy épület térszervezésének, gesztusainak legfőbb, ha nem az egyetlen eszköze a természettel, a tájjal való különböző léptékben megvalósított viszony anélkül, hogy ez közhelyes, vulgáris megoldásokhoz vezetne. A ráismerés, hogy azon a régi pismányi képeslapon látható egykori kis ház mintha nagyon is hasonló formát alkotva ülne a lankákon, mint épületünk, nyilvánvaló bizonyítéka annak, hogy a hellyel való szoros kapcsolat minősége építészeti értelemben időtálló karakterű.”
 


Valkai Csaba pismányi házáról megjelent, „Egy pismányi rejtőzködő” című korábbi cikkünk ITT olvasható.



2. Nyeregtetős ház bővítése, Göd

Tervezés: 2017-2019
Kivitelezés: 2018-2020
Generáltervező: Klobusovszki Építészet Kft.
Építész tervező: Rose Balázs, Klobusovszki Péter DLA
Építész munkatárs: Budai Péter
Fotók: Danyi Balázs

„A 20-as évek táján épült eredeti ház átalakításával, továbbépítésével olyan új jött létre, amely hordozza magán az egykori épülettest karakterét, mégis, kimagasló színvonalú kortárs rétegei ellenére is kortalan benyomást kelt. A részletek iránti figyelem, elkötelezettség, a kidolgozottság minőséget eredményező előföltételébe vetett hit árad úgy az egészből, mint a legapróbb részletek felől. A kerti pavilon növénnyel futtatott, fabélésű pavilonja valódi jutalomjáték egy építésznek, de véletlenül sem mellékszereplő: a kis épületegyüttes bútorszerű, kifinomult, a nagy épület belső világával egyenszilárdságú eleme. Akárhová nézünk, minden elem jelentése önazonos, minden jelentésréteg a helyén van. Az építészeti gondolatok elérhető pontosságáról tanúskodó fontos mű.”
 



3. PJ-ház, Kolozsvár

Tervezés éve: 2014-2015
Építés éve: 2018
Építész tervező: Péterffy Miklós
Fotók: Danyi Balázs

„A 30-as évekből származó, a két világháború közötti Kolozsvár építészeti levegőjét árasztó épület kritikai megújítása egy egészséges önképű társadalom tisztán gondolkodó megbízói és építészei számára evidencia lenne, ennek hiányállapotában megbecsülendő példa. Az eredeti és új épület fotóit nézegetve távoli rokonokat látni egymás mellett, akik jóban vannak egymással. Az átépítés – az egykori hibák, hiányosságok kiküszöbölésén túl – az épület és korának karakterét igyekezett a mából értékelni, és érthetővé tenni. Ami létrejött: különös erejű híd korok között, melyben az új nem ellenpontozza, hanem árnyalja, átszínezi és megemeli a régit, átsegítve a csaknem száz éves épületet egy olyan korba, amelyben a beláthatatlan eszmetörténeti távlat ellenére is otthonosabbnak tűnik jelenléte a kolozsvári hegyoldalban, mint valaha.”
 


 

A Hetedik Műterem Kft. munkái bő másfél évtizedes fennállása óta középületek, műemléki rekonstrukciók, emlékhelyek, közterek, kiállítási installációk tervezésének széleskörű spektrumán valósultak meg, amelyeket számos hazai és nemzetközi díjjal ismertek el. A műtermet Szabó Levente, a BME Középülettervezési Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára és Biri Balázs vezetik, az alkotócsoportot kiváló fiatal építészek alkotják, jelenleg Rátgéber László, Surján Borbála, Szilágyi Szabolcs és Zacher Bendegúz. A műterem felfogásában az építészet olyan tevékenység, amelyben a minél szélesebb kulturális beágyazottság mellett a kidolgozottság mélysége, a befektetett munka elmélyültsége maga nyitja meg az utat az időtálló építészet lehetősége felé. Szinte minden munkájuk egyedi műfajú és épp ezért sajátos megközelítést kívánó kísérlet, mégis, közülük legtöbb a múlt, annak mai értelmezése, építészet és emlékezet gazdag kapcsolatrendszere körül keresgél. 

 

Szabó Levente (Hetedik Műterem) ajánlására a sorozat következő részében Valkai Csaba DLA építészt (Budapesti Építőművészeti Műhely Kft.) kérdezzük kedvenceiről.  

 

Hetedik Műterem | Web | FacebookInstagram

 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

TOP TRIÓ | Zsuffa és Kalmár Építész Műterem

TOP TRIÓ | Zsuffa és Kalmár Építész Műterem

TOP TRIÓ elnevezésű sorozatunkban mindig egy-egy általunk felkért építésziroda fejti ki a véleményét három kedvenc épületéről – építészek építészekről.

TOP TRIÓ | Péterffy Miklós / Péterffy + Dőry

TOP TRIÓ | Péterffy Miklós / Péterffy + Dőry

TOP TRIÓ elnevezésű sorozatunkban mindig egy-egy általunk felkért építésziroda fejti ki a véleményét három kedvenc épületéről – építészek építészekről.

A tégla új élete | II. Ipar- és Tervezőművészeti Nemzeti Szalon

A tégla új élete | II. Ipar- és Tervezőművészeti Nemzeti Szalon

„Nem akartunk egy hagyományos iparművészeti kiállítást, a tégla pedig önmagában is egy design elem.”

Hirdetés