2015/05 121
 

Zenebutik - interjú Sou Fujimotóval

Beszéljen, kérem, a Ligetbe tervezett Zeneház alapkoncepciójáról, és a tervezés folyamatáról!

A koncepció a „Forest of Music” (a zene erdeje) nevet viseli. Amikor először láttam a helyszínről készült anyagokat, arra gondoltam, hogy milyen gyönyörű a gazdag zöld környezet. A legerősebb inspirációt egy kép jelentette, ahol az erdőben játszottak és hallgattak zenét az emberek, ezt próbáltam lefordítani az építészet nyelvére. Ebből eredt a koncepció: egy lebegő tető, amin lyukak vannak, és ezeken keresztül beáramlik a fény, ezáltal a földszint nagyon nyitottá válik. A különböző tevékenységekhez kialakítottunk többféle teret: kinti előadóteret, az üvegfal által elválasztott benti, de nagyon nyitott érzetű előadóteret és a bejárati fogadóteret. Ezek a terek fokozatosan átfolynak a parkba – ez az alapkoncepció lényege. A kiállítótér a föld alatti szinten van, ez egy közönséget bevonzó tér. Az oktatási tevékenységekhez tartozó terek a tetőn kaptak helyet. Így elválnak a szintek, de össze is vannak kötve, hogy a látogatók be tudják járni. 

fotó © Martinkó József

Minden épülete mögött az „in between space” gondolata áll, vagyis hogy az alkotásai a „nature and architecture” közötti kapcsolatról szólnak. Kifejtené ezt bővebben?

Igen, általánosságban az építészet és a természet (jelen esetben az erdő) fúziójának, összeolvadásának, találkozásának lehetősége érdekel. Egy pár szóban a személyes hátteremről: Hokkaidón születtem és a gyerekkorom nagy részét a természetben való játékkal töltöttem. Később Tokióba költöztem, egy nagy és mesterséges városban élek. Mindkettőt ismerve azt gondolom, hogy a kettő – az építészet és a természet, a kint és a bent – ötvözésével lehetne a leggazdagabb környezetet létrehozni. Sokat kísérleteztem a kinti és benti között álló tér kialakításával lakóházakban, és a mostani projektben az erdőből az épület belsejébe lehet besétálni a tető alatt, egy folyamatos átmenetben. Ilyen értelemben az ellentétesnek tűnő fogalmakat (építészet, természet) nem azok összekeverésével szeretném összekötni, hanem a kettő közötti állapotot próbálom megvalósítani, ezáltal új lehetőségek nyílnak meg. Azt is gondolom, hogy az „in between” egy nagyon japános koncepció, amit a saját hátteremből kiindulva a világ fele közvetíteni tudok. 

Nem fél attól, hogy a filozófia, ami egy installáció, egy pavilon, vagy akár egy családi ház esetében is működik, az nem működik egy állami intézmény esetében? 

Jelen esetben, a pályázati kiírás nagyon konkrét követelményeket tartalmazott, a pályáztató igényei pontosan meg voltak határozva. Ezeket alaposan átgondolni, a lényeget megragadva válaszokat adni – szerintem ez az építész munkája. És a legapróbb részletekkel foglalkozva kell a válaszokat megadni, de ezzel egy időben valami extra értéket is belevinni. Úgy gondolom, hogy ez most sikerült. A méret most valóban nagy, de éppen ez ad lehetőséget bizonyos dolgokra. Egyfajta kultivációként is felfogható a dolog – a pályáztató hozzáállása is ezt tükrözte –, hogy a Liget Projekt kapcsán új építészet valósulhasson meg, valamint egy sajátos parkos környezet. Együtt tudjuk létrehozni ezeket: új köztereket, új park-fogalmat, az épület és a zöld környezet egy újfajta együttélését. A nagy méret számomra nem jelenik meg problémaként, sőt azt gondolom, hogy éppen a nagy méret miatt lehet megvalósítani bizonyos dolgokat. 

Hogyan oldja meg a zenei előterek akusztikai problémáit úgy, hogy a tervében sok üveget, légies szerkezetet használ?

A pályázati anyag előkészítésekor a Nagata Onkyo nevű hangmérnöki irodával működtünk együtt. Ez egy japán cég, de a hangmérnökeik, akusztikai mérnökeik nemzetközi viszonylatban is a legjobbak közé tartoznak. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy elég sok számítógépes szimulációt csináltunk a visszhanggal, a hangelnyeléssel és egyebekkel kapcsolatban. Ami az üvegfelületet illeti, íves felületről van szó, de törések, sarkok is vannak benne, ezáltal javul az akusztikája. Emellett a mennyezet is hangvisszaverő és hangelnyelő anyagok kombinációjából készül. Az üveg akusztikai tulajdonságai valóban nem túl kedvezőek, de ennek a projektnek az alapkoncepciója az épület megnyitása a park fele. A megoldások megtalálása érdekében sok számítógépes szimulációt végeztünk, aminek az eredményeit a pályázati anyaghoz mellékeltük, ezeket minden bizonnyal értékelték.

Ön egyébként milyen zenét hallgat?

Mindenfélét szoktam, de nem hallgatok zenét napi szinten. Egy időben sokat hallgattam Bach műveit, főleg a zongoraműveket. A zene szerintem sokban hasonlít az építészethez. A kettőnek egész más a szerkezete, de mindkettőnek van egy váza, és emellett van benne személyes tapasztalás, élmény - ebben hasonlít a két művészeti ág. A szerkezet nagyon tiszta, a tapasztalás nagyon sokféle és bonyolult, ez közös bennük. Különösen Bach műveinél, a szerkezet nagyon tiszta és átlátható, erős a zene szerkezetisége, ezért is hallgattam sokat.

Nem állom meg, hogy az építészettel kapcsolatos egyik legtöbbet ismételgetett mondatot szóba hozzam. Goethe, Schellinget idézve mondta:  „Az építészet megfagyott zene!” Mennyire használható ez a metafora az ön számára? 

Ez nehéz kérdés. Ezek nagyon szép szavak, de az építészet művelőjeként, nem gondolom, hogy megfagyott dolog volna. Ellenkezőleg, egy nagyon aktív dologként képzelem el. A zene esetében a forma, a szerkezet nagyon statikus és átlátható. Az építészet esetében is így van ez, de ami a személyes tapasztalást illeti, az a térrel való interakción alapul. Ilyen értelemben nagyon dinamikus, nem egy megfagyott dolog. A személyes tapasztalat pillanatról pillanatra változik, van egy dinamikája. Szerintem akkor már inkább az erdőhöz hasonlít: az erdő él, ha az ember sétál a fák között, megtapasztal fix elemeket, de közben fúj a szél, változik a napfény, és az ember helyzetének változásából adódóan újabb dolgokat lát meg. Ez egy interaktív és dinamikus tapasztalás. Szerintem, ez jobban kifejezi az építészet lényegét. Persze a zene sincs megfagyva (nevet), a zene is interaktív. Úgyhogy egyetértek Goethével abban, hogy a zene és az építészet sokban hasonlítanak, de nem gondolom, hogy az építészet megfagyott zene volna. 

Hogyan gondolják, miként szervezik majd meg a közös munkát a magyar partnerirodával?

Már felvettük a kapcsolatot egy helyi irodával. Amikor külföldön dolgozunk, mindig együttműködünk egy helyi irodával. Szakmai alapon felosztjuk, hogy mit tudunk mi jobban megcsinálni, és mit tudnak jobban a helyiek megoldani, és ezeket összeillesztjük. Nem csak a munkafeladatok felosztásáról van szó, hanem a szinergiáról, aminek a lehetőségeit próbáljuk minél jobban kihasználni.

Az interjú eredetileg japán nyelven, Irimiás Olga tolmácsolásában készült, nyomtatásban megjelent az OCTOGON magazin 2015/05-ös lapszámában. 

MAGAZIN

MUTASS TÖBBET

építészet

design

tér

trend

SZERKESZTŐI AJÁNLAT

2016 január 19.

Ikrek hegye - Családi házak Budapest szélén

Az ikerség inkább erős kapcsolatot feltételez, mintsem egyformaságot, ha létezik egyáltalán az építészetben vagy az életben egyformaság. 

Telepi srác - Családi ház Kelenvölgyben

Szokott sétám közben szemet szúrt egy különös, érdekes épület: a környék szorosan egymás mellé épült családi házaitól merőben eltért.

2015 december 02.